Ilk

A település bemutatása

Ilk nevét az oklevelekben először 1416-ban említik Elk néven. A 17. században a birtok a Rákóczi család kezére került. A rendszerváltás után Ilk gazdasági élete súlyos válságba került. A mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnt, és a környék gyárai és üzemei is bezártak, ami tömeges elbocsátásokhoz vezetett. A munkanélküliség drámai mértékben nőtt, ami jelentős szociális feszültségeket okozott a településen. A jelentős munkanélküliség egyik oka az alacsony iskolai végzettség, illetve a pályakezdő fiatalok nagy aránya volt. A ’90-es évek közepén lassú stabilizálódás indult el, amikor a termelőszövetkezet fafeldolgozó része újraszerveződött, és több mezőgazdasági vállalkozás is létrejött. A község a történelem viharai ellenére is megőrizte lakosságát és sajátos jellegét. Az elmúlt évtizedek során a település népessége fokozatosan nőtt. Számos alacsony iskolai végzettségű fiatal dönt úgy, hogy helyben marad, itt alapít családot, jellemzően napszám és szociális támogatások révén tartja fenn magát és családját. Ennek köszönhetően az óvoda és az iskola is teljes kapacitással üzemel, ugyanakkor elindult, sőt, mára lezárultnak tekinthető a mindkét intézményt érintő, spontán szegregáció. Az önkormányzat által működtetett Aprók Háza Óvoda egy korszerű, felújított intézmény, amely bővítésen is átesett, így a gyermekek kellemes és modern környezetben tölthetik mindennapjaikat. A településen lévő Bethlen Gábor Általános Iskolát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működteti. Az iskola szintén átfogó fejlesztéseken ment keresztül, a tantermek és a tornaterem korszerűsítése mellett egy új játszótér is épül. Az itt élők igénybe vehetik az orvosi rendelő, a patika, a Biztos Kezdet Gyerekház, a könyvtár és a nem régiben átadott Faluház szolgáltatásait.

A község lakosságának jelentős része évtizedek óta Ilken él, ami stabil helyi demográfiai bázist jelent. A helyiek hangsúlyozzák a közösségi kötelékek fontosságát. Sajnos a lakosság jelentős részének a közfoglalkoztatás és az idénymunka jelenti a jövedelemforrást. Az etnikai lakosságcsere megkezdődött, részben a szelektív vándorlási hajlam, részben a gyermekvállalás megváltozott mintázatainak következtében. A várandósok most már többségében cigány-roma származásúak, sőt, a cigányság körében megjelent a fiatalkorúak várandóssága: jelenleg 4-5 fő18 év alatti várandós él a településen, néhányuk nem is az első gyermekét várja.

Ilken nincs elkülönült szegregátum, azonban szinte minden utca településszéli végén jellemzően mélyszegénységben élő családok laknak. Ezeknek az ingatlanoknak a többsége félkomfortos vagy komfort nélküli. Bár az utcákban minden közmű kiépített, a családok anyagi helyzete miatt sok helyen nem csatlakoztak rá a szolgáltatásokra, vagy a szolgáltatók időközben megszüntették az ellátást.

A Jelenlét a településen

Ilken a Jelenlét 2024 szeptemberében indult egy munkatárssal, amely novemberben egészült ki még egy fővel. Az első időben a diagnózis megalkotásához szükséges adatgyűjtést helyezték előtérbe, valamint a családok és a település életébe történő fokozatos integrálódást. Ennek keretében rendszeressé váltak a családlátogatások, beszélgetések. Az induláskor az önkormányzat épületében biztosítottak a működéshez egy irodát, utóbb egy teljes ingatlant adott bérbe a számukra. A bérelt ingatlanban működő Jelenlét Pont (Kossuth utca 13.) a település középpontjában helyezkedik el, a többi intézmény közelében, így tudták azt biztosítani, hogy minden szegregálódó utcavéghez egyformán közel essen, illetve a családok életvitelszerű mozgása érintse a házat. Néhány hónappal az indulás után már megépültek a szolgáltatás főbb irányai. A Jelenlét Pont kapcsolódik az önkormányzathoz és a helyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz, nem csupán szervezetközi kommunikációval, de közös programokkal is. A különböző ünnepkörös eseményekben aktívan részt vesznek – önkormányzati program, Biztos Kezdet Gyerekház, óvoda, iskola –, és aktív tagjai a helyi gyermekjóléti észlelő- és jelzőrendszernek, azon túl pedig igyekszik a problémák megoldásában is kompetens szereplővé válni. A Jelenlét Ponton közösségi programokat indítottak és indítanak. Most három fókusz látszik világosan: a heti gyakorisággal megtartott Kamaszklubban külön lányos és külön fiús programokkal, csoportképzéssel indultak. Megnyitották az időseknek a közösségi teret, illetve a baba-sarok jelenleg biztosított színvonalával is bevonzották a kisgyermekes édesanyákat, akikkel elindították a csoportos foglalkozást.

A családlátogatások során elérik a zömében a sok problémás, marginalizálódó réteget. A program kiépülésének e szakaszában elsődleges feladatuk a kapcsolódás, a figyelem és a bizalom megteremtése. A családba látogatás az úgynevezett „settlement” típusú szociális munkának csak az egyik lába, a másik, hogy a jelenlét Pont egy kvázi második otthonként funkcionáljon, melynek szükséges szolgáltatásai (az alacsony küszöbtől a komplex, emelt szakmaiságú elemekig) megfelelő tereket (fürdőszoba, konyha, variálható közösségi tér) igényelnek, ezekre pedig rendelkeznek megfelelőnek gondolt elképzelésekkel.

A program folytatása

A Kapcsos könyvben rögzített Jelenlét módszertan és a települési diagnózis értelmében az ilki Jelenlét Programban minden olyan szolgáltatást szeretnének biztosítani, amelyik konkrétan a helyi szükségletekre reagál, és hozzájárul a település egészén, valamint annak egyes társadalmi alrendszereiben, családjaiban tapasztalható pozitív változáshoz. A munkatársak konkrét tervei között szerepel egy vegyes korosztályos kamaszcsoport kialakítása a 6-12 éves korú gyerekek számára, melyben a változatos programok a közösségépítést szolgálják, emellett inspiráló, fejlesztő hatással lehetnek az egyes gyerekekre. Szeretnék kihasználni a filmes eszközökben rejlő lehetőségeket is, filmnézéssel, tematikus feldolgozó beszélgetéssel, esetleg filmkészítéssel töltenék meg a Jelenlét Pontot. Mások tapasztalatain felbuzdulva abba az irányba indultak el, hogy náluk is összejöjjön egy kisebb csapat helyi asszonyokból, akikkel együtt „kotyognának”: a háztartáshoz, önfejlesztéshez köthető tevékenységek közben – mint amilyen a főzés, tésztakészítés, mosógél-előállítás – bensőséges beszélgetések alakulhatnak ki.