Zene
Adatlap
Zene
A zene kiváló eszköz a közösség építéséhez, a minden gyermekben rejlő tehetség kibontakoztatásához, és a hátrányos helyzetű, iskolai problémákkal küzdő gyermekek társadalmi beilleszkedésének segítéséhez.
A rendszeres zenei foglalkozások egyszerre fejlesztik a gyerekek értelmi, érzelmi és társas készségeit, segítik a tanulmányaik előmenetelét, és ezáltal csökkentik az iskolai lemorzsolódást. A legszegényebb családok gyermekeinél a legvalószínűbb, hogy nagyon hamar, idő előtt kikerülnek az iskolarendszerből, a közösségi zenetanulás révén azonban jelentősen csökkenthető ez a veszély, hiszen a foglalkozásokon jó mintákat, kellő figyelmet, bátorítást és elismerést kapnak. Nem lesz minden gyerekből zenész, nem is ez a cél, ám a zeneórákon folyamatosan érkező hatások – a koncentráció, a tanulás, a fegyelem, a közösségbe tartozás jó érzése, az elfogadás, a kudarctűrés, a kitartó gyakorlás, a szem-kéz koordináció és legfőképpen a sikerélmény megtapasztalása – mindegyike segít abban, hogy sikerrel vegyék a szembejövő akadályokat, kihívásokat az iskolában, majd később a munkaerőpiacon, és így esélyük legyen megváltoztatni a már születéskor kiszabott életutat.
A Máltai Szimfónia programról
A Máltai Szimfónia a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális programja, amely a zenét eszközként használja annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű, iskolai problémákkal küzdő gyermekek társadalmi beilleszkedését segítse. A munka alapja a zenetanítás és a közösségépítés.
A program olyan helyszíneken működik, ahol koncentráltan élnek nehéz sorsú gyermekek: városok szegregált településrészein, közösségi terekben, játszótereken, tanodákban, elszegényedő kistelepülések iskoláiban.
Olyan gyerekekkel foglalkoznak, akik ingerszegény környezetben, állandó stresszben nőnek fel, és akik fejlődését gyakran a fizikai szintű nélkülözés is gátolja. A pozitív jövőkép és a sikerélmények hiánya rombolja önbizalmukat, megküzdési képességüket. Helyzetük miatt kedvezőtlenek a kilátásaik az iskolai előrehaladásban, ki vannak téve a korai iskolaelhagyás veszélyének.
A Máltai Szimfónia célja, hogy sikerélményt, odafigyelést és a közösséghez tartozás érzését adja a nehéz körülmények között élő gyerekek számára és közvetve pozitív hatást gyakoroljon iskolai teljesítményükre. Ebben segítség a csoportos zenetanulás adta közösségi élmény és az együttzenélés öröme. A fellépések során a gyermekek megmutathatják a tudásukat társaiknak, családjuknak, ismerőseiknek, tanáraiknak, a velük foglalkozó szakembereknek és megtapasztalhatják a számukra szokatlan élményt: az elismerést.
A program sikerességéhez intenzív szociális munka is szükséges, ezért a zenetanárok mellett szociális szakemberek is jelen vannak a szimfóniás helyszíneken. Ez a máltai jelenlét-típusú szemlélet lényege: a leszakadó közösségek életében nap mint nap jelen kell lenni, hogy a bizalom építése és a szükségletek feltérképezése párhuzamosan történjen. A feltárt problémákra mindenhol egyedi válaszok születnek, de vannak a tevékenységeknek állandó elemei, melyek túlmutatnak a zenei foglalkozásokon. Ilyenek a segítő beszélgetések, az önismereti és tematikus (pl. drogprevenció, pályaválasztás, családi életre nevelés) csoportfoglalkozások, a kirándulások, táborok, és a zenés családlátogatások, amelyek során a növendékeink lakókörnyezetében tartunk kisebb zenei bemutatót. A szimfóniás növendékek rendszeresen fellépnek helyi eseményeken, ünnepi alkalmakon, ilyenkor minden gyerek lehetőséget kap, hogy felállhasson a színpadra, kiállhasson a rokonok, barátok, falubeliek elé, és bemutassa, mit tanult. Évente tartunk régiós koncerteket, valamint a legtehetségesebb gyerekekből összeállított Máltai Nagyzenekar több alkalommal is fellépett már a Zeneakadémián, a Budapest Music Centerben, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, gyakori vendég zenei fesztiválokon, sőt, szimfóniás gyerekek önálló koncertet adtak a bécsi Konzerthausban is.
A módszer útja Caracastól Monorig
A Máltai Szimfónia a venezuelai gyökerű El Sistema program magyarországi adaptációja, amely 2013 óta formálódik.
Az El Sistema (spanyol nevén „A rendszer”) módszert Venezuelában 1975-ben alkotta meg José Antonio Abreu, zenész és közgazdász. A program célja: zenével nyitni perspektívát Caracas szegénynegyedeinek utcáin csellengő gyerekeknek. Elsősorban tehát szociális programról van szó, melyben a zene eszköz csupán. A program ún. „nucleo”-i ma Venezuela-szerte kb. 700.000 nagyrészt hátrányos helyzetű gyereket foglalkoztatnak napi szinten, ahol csoportos hangszeres órákon, zenekarok, kórusok munkájában vesznek rész, eközben barátokra, jó közösségre, megbecsülésre, sikerre tesznek szert, a program célokat, reményt és önbecsülést ad nekik. A zene kitartásra, fegyelemre neveli őket, általa javul iskolai teljesítményük, később elhelyezkedési esélyeik, azokban a városrészekben, ahol a program működik kimutathatóan csökken a fiatalkori bűnözés. E kézzel fogható, gyakorlati eredményeken túlmenően a „rendszer” neveltjeiből alakult a világszínvonalú Simon Bolivar Szimfonikus Zenekar.
Magyarországon kísérleti jelleggel a monori Tabán cigánytelepen 2013-ban indult el a Szimfónia program,
miután Dr. Kupper András, az El Sistema hazai adaptációja mellett elkötelezett közéleti szereplő megkereste a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot.
Az első program a Szeretetszolgálat monori Jelenlét programjának keretében valósult meg, önkéntes zenetanárokkal, a telepen élő gyermekek bevonásával 2013 nyarán. Kezdetben még csupán csak néhány hetes kísérleti modellt terveztek, de a gyerekek lelkesedése olyan nagy volt, hogy szó sem lehetett a leállásról, és a program azóta is működik. Munkatársaink hamar észrevették a rendszeresen járó gyermekek fejlődését, amit ősszel az iskolai tanáraik is megerősítettek.
A következő évben már a TÁMOP-3.3.16-13 program keretében folytattuk a Szimfóniát a Symphonia Alapítvánnyal közös konzorciumban. 2014 augusztusa és 2015 novembere között országosan 15 köznevelési intézményben mintegy 700 gyermeket szólítottunk meg, akik közül 450-en heti rendszerességgel részt vettek foglalkozásainkon. A program munkatársai, a szülők és a pedagógusok visszajelzései alapján a foglalkozásokon rendszeresen részt vevő gyermekek motivációja, magatartása és számos esetben iskolai teljesítménye is javult.