A programról

A PROGRAMRÓL

A legszegényebb települések felzárkózásának elősegítésére példa nélkül álló programot indított a magyar kormány 2019-ben. Minden bizonnyal az utolsó percekben, hiszen a KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település már évekkel, évtizedekkel ezelőtt rálépett a teljes leszakadáshoz vezető útra, és ezen a lejtőn megállni, majd visszafordulni csak komoly szakértői segítséggel lehetséges. Ezekben a községekben minden statisztikai mutató a hátrányok halmozódását mutatja: a komfort nélküli házak aránya ötszöröse, az általános iskolát be nem fejezett emberek aránya háromszorosa az országos átlagnak, miközben a településeken arányaiban háromszor több gyermek születik, mint máshol. Ebből a néhány adatból is jól látszik, hogy az itt zajló felzárkóztatási program sikeressége közös érdek.

Nem csupán szociális vagy gazdasági kérdés, hanem mindenkit érintő össztársadalmi ügy, amelynek eredménye hatással van az ország jövőjére.

A Felzárkózó települések program 2019-es indulásakor 31 településen nyolc szervezet kezdte meg a munkát, 2023-ban már 178 helyszínen zajlik 29 megvalósító szervezet közreműködésével, és az évenkénti szakaszos bővítéssel 2025-ben éri el a 300-as létszámot – ilyen nagyságrendű, komplex fejlesztésre ezen a téren még nem volt példa Magyarországon.

A Felzárkózó Települések program lépésről lépésre segít
Szakerületeink a felzárkóztatás jegyében, egymásra épülve egészítik ki egymást.

A programba bevont települések mindegyikén alkalmazott módszer alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja, amely az elmúlt évtizedekben már számos helyszínen bizonyította eredményességét. A Jelenlét program a szó alapvető jelentéséből indul ki: jelen vagyunk, ott vagyunk, velük vagyunk. A leszakadó településekre nem központilag eldöntött, „egyenszabású” segítség érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések arról, hogy az adott helyszínen fennálló problémák milyen beavatkozást igényelnek.

A legmodernebb technológiára a Felzárkózó településeken van a legnagyobb szükség, az ott élőknek ugyanis jóval gyorsabban kell haladniuk, hogy utolérhessék a többieket.

Vecsei Miklós
miniszterelnöki biztos

Ez a modell a civil szféra rugalmasságát és gyorsaságát ötvözi a kormányzati szerepvállalás súlyával, tekintélyével és lehetőségeivel. Munkatársaink nem előkelő idegenek egy fővárosi irodából, vagy kéthetente egyszer odatévedő szakértők, hanem a faluban állandóan megtalálható szociális munkások, akik aktív jelenlétükkel folyamatosan részesei a település mindennapjainak, így a felvetődő problémákra gyors és pontos választ, megoldást tudnak adni. A települések csoportba rendezésével szoros kapcsolat alakul ki a területileg egymáshoz közel álló Jelenlét Pontok között, a havi rendszerességű találkozókon alkalom nyílik átbeszélni a jó példákat, az elakadásokat, a megvalósult és a tervezett fejlesztéseket, ötleteket.

A Jelenlét célja, hogy újraépítse, feltámassza a közösségi életet, életet leheljen a gyakran csak vegetáló településbe, megmutassa, van kiút a reménytelennek és végérvényesnek látszó nyomorból, kilátástalanságból. Ez a szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a problémák feltárásával, az igények megfogalmazásával és a lehetőségek realizálásával a kirekesztett, mélyszegénységben élő társadalmi csoportok is hozzájussanak olyan közösségi, szociális, oktatási, egészségügyi és más szolgáltatásokhoz, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra.

A Jelenlét módszer ereje és hatékonysága az egyediségében rejlik: miután nincs két egyforma település, így nincs két egyforma probléma sem, azaz nem lehet előre megírt receptből dolgozni.

Minden probléma egyedi, ami egyedi megoldást kíván. Természetesen vannak állandó, szinte minden településen fellelhető feladatok, de a települések sajátossága miatt ezekre sincs tökéletes séma.