Nyírpilis adott otthont május 20-án a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) projekt nyitórendezvényének. Az esemény azt volt hivatott hirdetni, hogy újabb szakaszához érkezett a 2019-ben útjára indított Felzárkózó települések (Fete) program, mely egyedülálló esélyteremtés a legszegényebb településeken élő 300 ezer ember életének támogatására. Az Európai Unió támogatásával, Magyarország társfinanszírozásával, a Széchenyi Terv Plusz program keretein belül 2024-ben elindult projekt 2029-ig biztosítja az ország hátrányos helyzetű településein a felzárkózást segítő munkát.
2024-ben már 238 településen zajlott a program, 2025 végére pedig eléri a 300-at. A programhoz 2019 óta fokozatos a helyszínek csatlakozása, a megvalósítás 28 egyházi és civil karitatív szervezet összefogásában történik, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával. A szociális segítő munka központja minden faluban a megvalósító szervezetek által vezetett Jelenlét Pont. Egy ház, ahol a különböző programelemek összeérnek, a várandósságtól az időskorig segítik az ott élőket. A Felzárkózó települések program alapját a Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség-díjjal elismert Jelenlét programja adja. A módszer lényege az állandó személyes jelenlét, amelynek során a szociális munka a település mindennapjainak részévé válik. A településekre így nem egy előre megírt program érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések a helyben jelentkező, vagy ott jellemző problémák orvoslására.
A településeken a felzárkózást segítő programelemek jelentős része az EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-00002 kódjelű, Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) című projektből valósul meg, melynek nyitórendezvényén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Balázs János Általános Iskola és Óvoda nagytermében a Máltai Szimfónia környékbeli növendékei minikoncerttel köszöntötték a vendégeket. Ezt követően Beri Márk polgármester mondott beszédet, aki kiemelte, hogy Nyírpilis lakosságának 95 százaléka roma származású, a település lakossága mélyszegénységben él. A Balázs János Általános Iskola és Óvodába 160 kisdiák és 80 óvodás jár. A felnőttek többsége közfoglalkoztatott, másik része pedig a környék üzemeiben dolgozik. Így Nyírpilisnek sokat jelent a programban való részvétel.
Gyenes Zoltán vezető gazdasági szakértő az Európai Bizottság képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmünk során korábban sokszor csak vágyott európai segítség most megérkezett. Az EU részt vállal a magyar programok működtetésében, így a Fete-ben is. Ez a projekt jó példa az uniós források hatékony felhasználására, a támogatás pedig sok ember számára könnyebbé teszi a mindennapokat. „Ünnepelni jöttünk” – fogalmazott a szakértő, aki köszönetét fejezte ki az esélynövelő programot működtető szakembereknek.
Dr. Kovács Edit társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a 2019-ben elindult folyamatnak már látható eredményei is vannak. Míg a Fete korábban még csak egy vízió volt, ma már a sikeres megvalósítás útján jár. Az esélyteremtési ágazat az elmúlt években egy olyan támogató rendszert igyekezett kialakítani, ami a születéstől egészen a foglalkoztatásig elkíséri a rászorulókat. Nagy siker, hogy ma már a Fete egyes elemei alapszolgáltatásként jellenek meg, mint például a tanoda. A tanulás az egyetlen kiút a szegénységi spirál megtöréséhez, hogy a gyermekek ne azt a reménytelen utat járják be, mint a szüleik, hanem biztos megélhetést alakíthassanak ki a megszerzett tudás révén maguknak és a családjuknak. A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy az újabb projektidőszak újabb sikereket hoz, így a települések megtartóereje is nőni fog.
Lantos Szilárd, a Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramjainak vezetője a Jelenlét program húsz évvel ezelőtti indulásának kezdeti nehézségeire emlékeztetett, hangsúlyozva: már akkor látták, hogy vannak olyan helyzetek, melyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Meg kellett tanulni, hogy a legfontosabb a bizalomépítés és a folyamatos jelenlét a családok mindennapjaiban. A kormányzati támogatás mellett fontos az uniós forrás is, mindez együtt pedig a folytonosságot erősíti. Ha ugyanis az nincs meg, és emiatt szüneteltetni kell egy programot egy településen, sokszor mélyebbről kell újrakezdeni, mint induláskor. Lantos Szilárd is hangsúlyozta az oktatás fontosságát, hogy a támogatott gyermekek egyszer öngondoskodásre képes állampolgárokká válhassanak. Ezért fontos, hogy minél többen járhassanak érettségit adó középiskolába.
A programismertetőket pódiumbeszélgetés követte, melyen Rácz Béla, az 1Magyarország Egyesület elnöke és dr. Eperjesi Tamás, a Magyar Református Szeretetszolgálat vezető szakmai tanácsadója ismertette a mindennapi szociális munka részleteit, nehézségeit és eredményeit. A dr. Németh Nándor, a Modellprogramok értékelési vezetőjének moderálásával zajló beszélgetés résztvevői is a kapcsolatépítés fontosságát említették kulcselemként, hangsúlyozva a fejlesztési ciklusokon átívelő folytonosság biztosítását, ami segíti a helyben maradást.
A szakmai előadások után Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos adott összegző értékelést. „Mi, akik működtetjük a programot, hisszük, hogy ezek a települések menthetők” – fogalmazott. A program megvalósítóinak két missziója van, az egyik a 300 településen a folyamatos jelenlét és munka, a másik pedig a „jóléti erkély” elérése, annak a világnak a megszólítása, ahol a döntések születnek. A Fete egy állami program, hazai és EU-s finanszírozással, ahhoz pedig komoly állami döntések kellettek, hogy sok minden történhetett, illetve történhessen a jövőben ezen a 300 településen. Példaként említette a közösségi naperőművek kiépítését vagy a telemedicinás egészségügyi hálózat megvalósítását.
Vecsei Miklós kiemelte, soha ilyen hosszú ideje működő program nem volt még. Ezek a települések elképesztően gyors fejlődésre képesek, bizonyítva, hogy egy eltökélt közösség komoly sikereket tud elérni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Fete egy nagyon személyes alapú program, és nem könnyű a működtetése. „De minden találkozás egy-egy települési közösséggel egyre jobban megerősít abban, hogy jó helyen járunk” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos, hozzátéve, „ez egy értelmes és célba érő program, jóllehet sok mérföldnyi távolság áll még előttünk, amit közösen be kell járnunk”.
A nyírpilisi, egész napos nyitórendezvény a falu több pontján zajlott. A nap folyamán a vendégek az iskolán és az óvodán kívül a program szakterületi vezetőinek közreműködésével megtekinthették a település több helyszínén működő programelemeket, úgymint a Máltai Szimfónia zenei próbája, valamint gyerekek részvételével volt látható, milyen élményt jelent számukra a Mozgó játszótér, a kutyaterápiás foglalkozás és a Freestyle FC bemutatója. Emellett a vendégek betekintést nyerhettek a koragyerekkori kísérés folyamatiba és megismerhették a prevenciós területeket is. Az a mobil kisbusz is megtekinthető volt, amely a településekre helybe visz egészségügyi szolgáltatásokat, illetve a kutyák ivartalanítását, oltását, chippelését végző mobil műtőbuszok is nyitva álltak az érdeklődők előtt.
Fotók: Majoros Árpád Csaba
