Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-00002
Az EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-0002, Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) egy, az Európai Unió támogatásával megvalósuló átfogó fejlesztési program, amely átfogóan kívánja segíteni Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek és településeinek felzárkózását, a szociális és gazdasági kapcsolatok erősítését, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését
a projekt bemutatása
A magyar kormány 2019-ben példa nélküli esélyteremtő programot indított Magyarország 300 legszegényebb, hátrányos helyzetű településének felzárkóztatásáért. A Felzárkózó települések hosszú távú program célja, hogy a leginkább elmaradott, periférikus helyzetben lévő községek és kisvárosok számára nyújtson széleskörű, az élet minden szegmensére kiható támogatást az oktatástól kezdve az egészségügyön át a munkaerőpiacig és a közösségi életig – a Jelenlét a felzárkózó településeken projekt ebben a munkában játszik jelentős szerepet. A KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település már évtizedekkel ezelőtt rálépett a teljes leszakadáshoz vezető útra, és ezen a lejtőn megállni, majd visszafordulni csak komoly szakértői segítséggel és minél szélesebb beavatkozási területtel lehetséges. A programba eddig bevont 178 településen 184 ezren élnek, a teljes, 300-as településszám pedig közel 300 000 embert jelent. Az érintett falvakban a komfort nélküli lakóingatlanok és a munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot; gyakori a korai iskolaelhagyás, és az ebből fakadó alacsony iskolai végzettség és a szakképzetlenség miatti készséghiány.
A Felzárkózó települések programban alkalmazott módszer alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség-díjjal elismert Jelenlét programja adja, amely az elmúlt évtizedekben már számos helyszínen bizonyította eredményességét. A Jelenlét ereje és eredményessége önmagában rejlik, azaz az állandó, folyamatos személyes jelenléten, amely során a szociális munkás a település mindennapjainak részévé válik, pontosan látja, érzi és átérzi az ott élők problémáit, félelmeit, aggodalmait. A leszakadó településekre így nem előre eldöntött, „egyenszabású” segítség érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések a problémák orvoslására.
A Jelenlét módszer ereje és hatékonysága az egyediségében rejlik: miután nincs két egyforma település, így nincs két egyforma probléma sem, azaz nem lehet előre megírt receptből dolgozni. Ennek a minden esetben egyedi munkának a központja a Jelenlét Pont, egy közösségi ház, ahol a településen zajló esélynövelő programelemek összeérnek és egy irányba, egy célba rendeződnek: reális esélyt kínálni egy nehéz sorsú településnek és az ott élőknek egy jobb élethez.
A projekt célcsoportja az 1057/2021. (II. 19.) Korm. határozat 3. mellékletében meghatározott „felzárkózó településeken” élő lakosság, beleértve a felzárkózó településekről a foglalkoztatáshoz és szolgáltatásokhoz jobb hozzáférést biztosító nem szegregált területekre költöző személyek is, valamint a számukra az érintett célterületen szolgáltatásokat nyújtó szakemberek.
Programelemek
A felzárkózás lépései
Átfogó program Magyarország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatására
