Április 15-én véget ért a hivatalos fűtési szezon, így a Felzárkózó települések-programban szereplő Tiszabőn is lezárult a szociális naperőműhöz kapcsolódó program első idénye. A település határába telepített egyhektáros napelempark által termelt bevételből 70 kisgyermeket nevelő család kapott jelentős támogatást a teljes fűtési szezonban, amit az előrefizetős mérőóráikra töltöttek fel minden hónapban. A családok norvég fűtőtesteket használtak, az elektromos eszközök kiváltották a sokszor a visszafelé is füstölő, többnyire öreg kályhákat. A berendezéseket a fűtési idény végén visszagyűjtötte a Szeretetszolgálat, a következő idényben pedig újra kihelyezi majd a támogatásban részesülő családokhoz.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Felzárkózó Települések és az E.ON Hungária Csoport mintaprogramjának célja az volt, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen minden 3 évnél fiatalabb gyereket nevelő családban legyen legalább egy tiszta, környezetbarát módon fűtött, műszaki szempontból is biztonságos szoba télen. Tiszabőn számos családhoz földkábellel kötötte be az áramot az energiacég, majd előrefizetős mérőórákat telepítettek, a Szeretetszolgálat pedig elektromos fűtőpaneleket helyezett ki a támogatásban részesülő családoknak. A támogatást minden hónapban, ugyanabban az időszakban töltötték fel az előrefizetős mérőkre, ezzel segítve a családi költségvetés tervezését. A feltöltött összeg megközelítőleg fedezte az elektromos fűtés miatt megnövekedett költségeket.
A Felzárkózó települések-program munkatársai április 15-én megkezdték a használatba adott fűtőpanelek visszagyűjtését, Tasi Krisztina tiszabői programvezető elmondta, hogy néhány kisgyermekes család, illetve egy beteg, idős hölgy is kérte, hogy a hideg időre tekintettel még maradhassanak a fűtestek. „Ennek nincs is akadálya, az óra feltöltéséhez újabb kódot azonban már nem tudunk adni.”
Tasi Krisztina az első szezon tapasztalatiról szólva kiemelte: egyre inkább közösségi szinten gondolkozik a település lakossága, így például már nemcsak a saját problémáikat látják, hanem másokra is odafigyelnek. „Volt olyan kisgyermekes család, ahol az osztásnál azt mondták: tudják, hogy a szomszéd utcában a fogyatékos fiával lakó néni náluk is nehezebb körülmények között él, inkább oda vigyék a nekik szánt panelt. Így is történt.”
Az első fűtési szezonban hetven családot tudott támogatni a program, bár ennél jóval több igénylés érkezett, a most kimaradók azonban megértéssel fogadták a döntést. „Értékteremtő volt, hogy a családok ilyen szempontból is tudtak egymással szolidaritást vállalni, nem akadt konfliktus abból, hogy egy másik, jobban rászorulónak ítélt család kapta a fűtőpaneleket és az előre fizetős villanyórákat.” Ez utóbbiak felelős, előre tervező fogyasztásra nevelik a családokat, ezért a szociális munka keretében gyakran energiagazdálkodási tanácsokat is adtak a máltai munkatársak. Tasi Krisztina hozzátette: óriási érték, hogy az új rendszer tisztántartható környezetet teremtett, hiszen a kisbabákat nevelő családok otthonaiban az elektromos fűtőpaneleknek köszönhetően ezen a télen füstmentesen volt meleg. A rossz minőségű, többféle éghető anyaggal fűtött kályhák nagy része ugyanis nemcsak a kéményen át, hanem a repedéseken keresztül bent a házban is füstöl. A Máltai Szeretetszolgálat 2016 óta van jelen Tiszabőn, ahol korábban a házak egy részében semmilyen fűtés nem volt, és több lakott épületről a nyílászárók is hiányoztak.
A település fejlődése kapcsán az is beszédes tény, hogy a falu szélén található napelemparkot semmiféle rongálás nem érte. A szociális naperőmű program weboldala itt érhető el.