A harmadik évre megvannak az első jól látható eredményei a programnak, amelyek alapján elhiszik nekünk, hogy tovább tudjuk csinálni – mondta a Felzárkózó Települések Programról Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. A szociálpolitikus az adásban beszélt a felzárkózást segítő program folytatásáról, az eddigi eredményekről és arról is, hogyan lehet a nyomorban élő emberek ügyét társadalmi párbeszéd témájává tenni.
Vecsei Miklóst, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét Orbán Viktor miniszterelnök június 8-i hatállyal a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezte ki. A 300 legszegényebb település felzárkózását szolgáló, Felzárkózó Települések Program 2019-ben indult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának módszerét alapul véve, a megvalósításban húsz civil és egyházi szervezet vesz részt. A tevékenységet 2019 májusától miniszterelnöki biztosként Vecsei Miklós irányította. Az elmúlt három évben 118 településen indultak el az élet minden területére kiterjedő esélyteremtő programok, a következő években 300-ra bővül az érintett települések száma.
„Azon kell nagyon elgondolkodni azoknak, akik hajlandóak erről gondolkodni, hogy hogyan lehet elvágni az ördögi kört, hogy ezek a gyerekek ne örököljék a szüleik sorsát”
– hangsúlyozta Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos az Arénában arról szólva, hogyan lehet a társadalom számára érthetővé tenni a Felzárkózó Települések Program létjogosultságát. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azzal szemléltette a program fő célját, hogy ha a szomszédban egy nagyon agresszív, esetleg drogos ember él, akitől még félni is lehet, azt értjük, de azt már csak nagyon közelről lehet látni, hogy abban mekkora szerepe volt a gyerekkorának, a körülményeinek, hogy ilyen felnőtt lett. A program azt célozza, hogy a legszegényebb településeken most születő gyerekek olyan körülmények között nőjenek fel, hogy ne örököljék a nyomort, hanem értékteremtő tagjai legyenek a társadalomnak. A programot megvalósító szervezetek feladatáról úgy fogalmazott: szociális szervezetként az a feladatuk, hogy a közösséggel elhitessék, hogy képesek bármire, és a nagyobb közösséggel, a társdalommal elhitessék, hogy érdemes velük foglalkozni.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
A Felzárkózó települések Program munkamódszeréről a szociálpolitikus elmondta, a munkájuk alapja a diagnózis, melyet minél jobban megismerik az adott települést, a közösséget, a vezetőket, folyamatosan pontosítanak. „A mi munkánk kicsit olyan, mint a mentősök munkája. Mi aránylag felkészültnek gondoljuk magunkat, az elmúlt harminc évben nagyon sok mindent láttunk és tanultunk, ezért aránylag magabiztosan indulunk el. De ha egy mentőstől is azt kérdezik, hogy mi lesz, ha odaérsz a balesethez, akkor nem fogja tudni megmondani, csak általánosságokat, hogy hogyan szoktak nekiállni, és még a helyszínen sem biztos, hogy tudja, ki fog meggyógyulni és ki nem. Mi is, amikor odaérünk egy helyszínre, akkor van egy nulladik diagnózis. Az életveszélyes helyzeteken nem vitatkozunk, hanem beavatkozunk. Ezeken kívül pedig nyitogatjuk az ajtókat, kapcsolatokat építünk, és egyszer csak eljutunk odáig, hogy merünk tervezni. Nehéz egy ilyen bizonytalan terepen konkrétumot mondani, de azt például merjük mondani, hogy minden egyes gyereket elérünk, és nem tévesztünk szem elől egy gyermeket sem. Ahogy azt merjük mondani, hogy nemcsak a bérlakások, de a magánlaksáok tetejét is megjavítjuk. És az egyik legerősebb mondásunk, amit sokan nem is hisznek el, hogy minden négyzetméter földet meg fogunk művelni.” – hangsúlyozta Vecsei Miklós.
A sikerekről szólva elmondta, ha valaki nem ismeri a nyomorúság hieroglifáit, azt a világot, melyben a sikernek egészen más mértékegysége van, mint a hagyományos gazdasági életben vagy a társadalom elmélet más területein, akkor annak az embernek nehéz olyan eredményeket mondani, melyeket ő valóban sikernek tekint. De a mindenki számára érhető és értékelhető sikereként említette Vecsei Miklós a gyermekszemészeti szűrőprogramot, melyben már gyermekek ezrei kaphattak ingyenesen szemüveget. Továbbá beszélt a telemedicinás mobil egészségügyi rendelőről, mely a háziorvosi ellátást tudja pótolni azokon a településeken, ahol betöltetlen a praxis. Kiemelte a földművelés fontosságát, a megművelt földeket, melyek piacképes terményeket adnak. A településeken működő iskolákban csökkent a lemorzsolódás aránya és elindultak a műhelyiskolák. A zenei programok eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy az Óbudai Danubia Szimfonikusok odaadó támogatásával, Hámori Máté karmester felkészítésével a Máltai Szimfóniában zenét tanuló gyerekek már többször felléptek velük közösen Budapesten, októberben pedig Bécsben állnak színpadra a Danubia zenekarral. „Az a gyerek, aki Bécsből hazajön, már nem ugyanaz lesz, mint aki elment. A gyerekek már nem csak előzenekarként lépnek fel, hanem a nagy Danubia Szimfonikusokkal közösen zenélnek, és számukra komponált műveket adnak elő együtt. A zenekar számára is nagy élmény a közös zenélés. És azt gondolom, az integráció valahol itt kezdődik.”