„A rajza és a lelke is kivirult”
Az élet körforgásában kocsikerék vándorol hegyen-völgyön, kis sátrak mellett álmodozó kislány néz egy szerelmespárt, a Nap és Hold között pedig ott áll a templom, és az előtérben Isten beszélget a cigány emberekkel – a hugyagi Jelenlét Pont belső kerítését a gyerekek rajzolták és önkéntesek festették.
Hugyag hányattatott sorsú kistelepülés Nógrád megyében, Balassagyarmat és Szécsény között félúton. Óvodája és bölcsődéje működik, de iskolába a közeli nagyvárosokba járnak a gyerekek. Az egykori játszótér már rég tönkrement, játszóház és közösségi tér híján a gyerekeknek pedig éveken át szinte semmilyen értékes, fejlesztő elfoglaltsága nem volt az iskola utáni időre. Egészen 2021-ig, míg meg nem érkezett Hugyagra is a Felzárkózó települések. A Hit Gyülekezete Roma Missziós Hálózata munkatársai tették le a program alapjait, 2023-ban tőlük vette át a családokat segítő munkát a Máltai Szeretetszolgálat. A Jelenlét Pont pedig hamarosan igazi találkozóhellyé vált a felnőttek és a gyerekek számára egyaránt. Miután a családok egyre nagyobb számban érkeztek a programokra, a Jelenlét Pont kezdett szűkössé válni, és ekkortájt érkeztek meg a községbe a Máltai Lovagrend tagjai önkéntes segítőként.

Szabadhegÿ Juditot, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének dámáját régi családi kötelékek hozták Hugyagra, ám a misszió tartja itt. „2023 márciusában jöttem önkénteskedni Hugyagra, és rögtön megfogott a nógrádi vidék, a templom környéke és az emberek kedvessége. Tudtam, hogy vissza kell jönnöm.” Minden visszatérésekor hozott valamit a Jelenlét Pontra: hangszert, pingpongasztalt, játékot, amire éppen szükség volt, de tanított a gyerekeknek angolt, és segített a rendezvényeken is. A faluban sétálva látta meg a parókia épületében a lehetőséget, mint új közösségi helyszín. Miután a program vezetői megegyeztek az egyházzal, a munkatársak birtokba vehették az épületet, amelynek az udvarán elkezdődhetett egy nemcsak színes, de egyben nagyon személyes játéktér kialakítása. A felújítása során Szabadhegÿ Judit vetette fel a gyerekek által megálmodott és megrajzolt mesefal ötletét. „A közel 15 méter hosszú akácfa oszlopos, áthelyezhető palánkkerítést, ami elválasztja a játszóteret a parókia később felújítandó melléképületétől, Babai Zsolt, a Jelenlét Pont ezermester munkatársa készítette. A színes fal pedig Jakus Edinának, a Máltai Mesefal program vezetőjének érdeme, aki már számos kórház és ovi falára festett meséket önkénteseivel az elmúlt 25 évben, és ezúttal sem kellett sokáig győzködni.” Ez volt az első alkalom, hogy a Máltai Mesefal program önkéntesei Jelenlét Pontot díszítettek, de a vezető szerint ez csak a kezdet. „Nagyon szeretnénk, ha a felzárkózó települések közösségi terei valóban a közösségek terei lennének, ha olyan történetek díszítenék a falakat, melyek jelentőséggel bírnak a számukra. Hugyagon sok cigány ember él, ezért úgy gondoltuk, a falon a cigány kultúrát, az ő történeteiket és alakjaikat jelenítjük meg.”

A tervezés kezdetén rajzpályázatot hirdettek a gyerekeknek a Kecskemétfilm Cigánymesék animációs sorozat három része alapján. A tűzkígyócska, A Nap és a Hold meséje és a Hogyan teremtette Isten a cigányokat című meséket dolgozták fel közösen, majd ezekből készítettek a gyerekek rajzokat. Jakus Edina vezetésével aztán ezekből a rajzokból születtek meg a falra kerülő motívumok, alakok és történetek. Mint mondta, az első siker nem is az volt számára, hogy gyönyörű rajzok készültek, hanem hogy minden gyermeket le tudtak ültetni rajzolni. „Mindenki részt akart venni benne, még az is, aki eredetileg nem is azért volt ott. Egy kisfiú korrepetálásra jött, mert több tantárgyból is pótvizsgázni készült, mert tanulási nehézségekkel, figyelemproblémával küzd. Megfogta a legnagyobb papírt, a legfeketébb ceruzát, és elkezdett sötét alakokat rajzolni, arról, ahogy a cigányok várják a Napot és a Holdat, mert valaki ellopta. Odaültem mellé, megsimogattam a hátát, felidéztük a szép színes meséket, és ahogy beszélgettünk, automatikusan kivette a színes ceruzákat, és rajzolt egy teljesen új képet, tele figurákkal, ahogy az Isten lenéz az emberekre, akik megköszönik a Napot és a Holdat. Csoda volt, ahogy a kisfiú rajza és a lelke is kivirult.”

Hat hétvégén át tartott a fal tervezése és festése, Szabadhegÿ Judit számára a közös festésben a gyerekek szemmel látható változása volt a legmeghatározóbb tapasztalat. „Élmény volt látni, hogyan nyúltak a gyerekek egyre bátrabban a színekhez és a motívumokhoz. Két kisfiú egy óriási szívet festett a falra, ha nem fogjuk vissza őket, talán az egészet befestették volna szívekkel. Örömmel jöttünk önkéntesként a gyerekekkel együtt festeni, rendtársaim mellett eljött a chilei nagykövet asszony, egy újságíró Madridból és Varga Andrea bírónő is. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a máskor szeleburdi, élénk, de kicsit önbizalomhiányos gyerekek mennyire megnyíltak és elmerültek az alkotásban. Ez a legfontosabb célja az egész mesefalnak, hogy a fiatalok szívesen jöjjenek, szeressenek itt lenni, vigyázzanak a közös értékeikre és jó élményeket szerezzenek, melyekből épülni tudnak ők is és a közösség is.”


A mesefalra Hugyag jellegzetességei – a csillag, a gólyák, a fecskék, a vasútállomás és Nógrád rózsái – fa elemekként kerültek fel. A fal egyik legfontosabb eleme egy valódi kocsikerék, a cigányság jelképe. „Az eredetileg kiválasztott kerék nem volt megfelelő méretű, így Babai Zsolttal és Edinával elmentünk a cserhátsurányi régiségkereskedőhöz, Tóth Hermanhoz, akitől az első kereket is kaptuk. Nála nemcsak megtaláltuk a jó méretűt, de kutakodás közben ráleltünk a hugyagi parókiáról korábban eladott kegytárgyakra, zászlókra, a szentostyatartóra és két kis angyalra is, amelyeket Herman nekünk adott, így visszakerülhettek az eredeti helyükre.”

Az épület felújítása még tart, de a gyerekek már birtokba vették a játszóteret és a falat, amelyet hamarosan egy, szintén színesen kifestett mesekapu egészít majd ki, hogy azon át léphessenek be az érkezők a hugyagi gyerekek (mese)világába, amely a rajzaikon keresztül mesél hitről, szeretetről, hagyományról, természetről, és arról, hogy a cigány ember élete bár nehéz, mégis tele van örömmel és szépséggel.
A Jelenlét Pont működése az Európai Unió támogatásával, a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) projektből valósul meg. (EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-00002)