Újító, emellett bő termést és komoly sikerélményt ígérő zöldségtermesztési megoldásokat juttat el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kertprogramja a legnehezebb helyzetben lévő településekre. Az újításokra és a legmodernebb technológiákra ezeken a helyeken van a legnagyobb szükség, az ott élőknek ugyanis a többségnél gyorsabban kell haladniuk, hogy utolérhessék őket.
Termőföld nélkül, ráadásul egy szobában termesztenek zöldséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán. „A rotower technológia és a hidropónikus rendszerek lényege, hogy a növények nem táptalajban, hanem egy tápoldatos folyadékban növekednek – mondta Balázs László gazdaságfejlesztési térségi koordinátor, hozzátéve, ezáltal meghatározható, hogy milyen legyen a talaj tápanyagtartalma, a pH értéke és különböző más adottságai, mindezekkel pedig a termelést lehet befolyásolni, ráadásul a zárt környezetben a külső baktériumokat, valamint a különböző kártevőket is ki lehet zárni. A LED-lámpák segítségével pedig a fényt és ezáltal a termésidőszakot is lehet szabályozni. „Növelni tudjuk a napsütéses órák számát, így fel tudjuk gyorsítani a termést is” – sorolta a hidropónikus rendszerek előnyeit Balázs László.
A rotower tornyokban nagyon sok lehetőség van, sokfajta növényt lehet termeszteni vegyszermentesen – fogalmazott a gazdaságfejlesztési térségi koordinátor, hozzátéve, a debreceni Green Drops Kft-nek – amellyel közösen kezdődött a tarpai rotower farm fejlesztése – nagyon jó tapasztalatai vannak a salátafélékkel, a mentával, a citromfűvel, a bazsalikommal, a mángolddal, a vérsóskával, számos fűszernövénnyel és a mikrozöldekkel is. Az első próbaidőszak alatt termelt zöldség adomány lesz, a későbbiekben akár kosárközösségek, akár éttermek is lehetnek a termények felvevőpiacai.
A felzárkózó települések program egyik hangsúlyos célkitűzése az elhanyagolt belterületi porták megművelése és a lakosok öngondoskodásának, önellátásának elősegítése az ország leghátrányosabb helyzetű falvaiban. Jelentős részben ehhez kapcsolódik az indián eredetű szóval Walipininek nevezett, földbe süllyesztett fóliaház megépítése is Martonyiban. Ez a technológia – amely Dél-Amerikából indult hódító útjára jó harminc évvel ezelőtt – költséghatékony megoldás a nap melegének megtartására, a Föld hőtároló képességére alapozva. Számos előnye ellenére Magyarországon ma még kevéssé ismert.
„A földbe süllyesztett fóliasátor ötletét egy szakmai Facebook csoportban olvastam és azonnal megláttam benne a kihívást”- mesélt a kezdetekről Zupkó Gergely, a Martonyi Jelenlét Program vezetője. Hozzátéve, „azt a terület, ahol a projekt megvalósul, az önkormányzat biztosította, ingyen és bérmentve”. A földbe süllyesztett fóliaház kitámasztásához használt raklapot a szalonnai Tüzéppel sikerült palántáért elcserélni, a szükséges faanyagot adományba kapták, ahogy a friss szarvasmarhatrágyát is. „Ezt kombináltuk a melegággyal, és így korábban el tudtuk vetni a magokat, kihasználva a föld geotermikus energiáját” – magyarázta Zupkó Gergely, aki elmondása szerint igyekezett a lehető legolcsóbban megépíteni a különleges ágyás, hogy meg tudja mutatni: nem feltétlenül pénz kérdése minden. „Kis segítséggel olyan dolgokat is meg tud az ember valósítani, amit korábban soha nem gondolt volna” – tette hozzá a programvezető.
Martonyiban a walipiniben 5-6 ezer paprika és paradicsom palántát tudtak előállítani, amiből kapott a településen minden kiskert programban résztvevő lakos és jutott a közeli falvakba is.
A hagyományos zöldségtermesztéshez képest egészen új megközelítéssel igyekeznek zöldséget termeszteni Tarpán, Fulókércsen, Tiszabőn és Rimócon, a Kertkaland kertekben.
„A kertkalandos kertészkedési módszer tulajdonképpen egyfajta ökológiai rendszer. Itt elsősorban a talajt tápláljuk és a talaj élővilágát, és a kerti munkákatok közben szem előtt tartjuk, hogy a talaj élővilága minél jobb körülményeket kapjon. Ez azért is lényeges, mert a talaj élővilága fogja végső soron az anyagcsere termékeivel táplálni a növényeinket, anélkül, hogy ásni, kapálni kellene, esetleg különösebben megszakadni a kertben” – magyarázta Dóra Melinda Tünde ökológiai kertész. Hozzátéve, ily módon „mindent és bármit lehet termelni”.
Tapasztalata szerint a gyökérzöldségeknél ugyanúgy beválik ez a módszer, mint a nagyobb, akár fákig terjedő méretű növényeknél. Nem számít az sem, hogy egy-egy növény milyen talajt szeret, mert a talaj táplálásával egy folyamatos bomló szervesanyag réteg lesz az ágyás tetején Így minden növény megtalálja magának a szükséges anyagokat és körülményeket. Különösen jó ez a módszer a klasszikus kertekben nehezen kezelhető agyagos, nehéz talajokkal. Ránézésre is egészen másmilyen egy Kertkaland ágyás, mint ami a nagyszülők városi udvaraiban megszokott, gondosan, tisztán tartott terület. Előbbi állandó ágyás, tehát körbe van véve valamilyen anyaggal, vastagon áll rajta egy komposzt réteg, és ahelyett, hogy slaggal öntöznénk a növényeket minden este egy öntözőrendszer csepegtetve öntözi a növényeket, nagyon víztakarékosan és hatékonyan. Így nem kell teljesen az esőre bízni magunkat, ami mostanság már egyre kiszámíthatatlanabb. A módszer pedig azok számára is ideális, akik most kezdenek el először kertészkedni, mert nem kell megbarátkozniuk a növényvédő szerek bonyolult és elég veszélyes világával, de azok számára is kínál kísérletezési lehetőségeket, akik már régebb óta kertészkednek. „Én a saját kertemben körülbelül heti 6-8 óra munkával előállítom a családunknak majdnem a teljes zöldség, gyümölcs, hús, baromfihús, tojás szükségletét” – mondta Dóra Melinda Tünde, aki szerint ez egy eléggé lusta módszer, amiben nem kell annyira sokat dolgozni. A hátrányos helyzetű településeken pedig a sikerélmény miatt lehetnek ezek a kertek igazán fontosak.
