Több mint 40 hátrányos helyzetű településen épít szociális naperőművet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány. A létesítmények által termelt áram értékesítéséből az ország legszegényebb településein élő családok jutnak támogatáshoz, a tervek szerint 3500 háztartás kaphat segítséget a téli fűtéséhez. Az energetikai program nyitókonferenciáját a Szeretetszolgálat budapesti központjában tartották.
A felzárkózó településeket érintő programokról nem lehet úgy beszélni, hogy a hallgatókat „ne helyeznénk el a térképen”. A legszegényebb, hátrányos helyzetű falvakban zajló élet ugyanis merőben más, mint a többségi társadalomé, így ahhoz, hogy megértsük az ott élőket célzó programok szükségességét, muszáj közelebb kerülni hozzájuk. Az idegenvezető szerepét Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Szeretetszolgálat alelnöke vállalta magára. Fényképekkel és személyes történetekkel illusztrált nyitóelőadása érzékletesen mutatta be a körülményeket, a lehetőségeket, a mindennapokat a leszakadó településeken.
Lantos Szilárd, a Modellprogramok vezetője a Felzárkózó települések (Fete) programját, és a 118 településen tevékenykedő húsz egyházi és civil szervezet mindenre kiterjedő munkáját ismertette, kitérve arra, hogy az átfogó jelenlét végig kíséri az ott élőket, azaz „fogantatástól a foglalkoztatásig” vállalnak szerepet. Borzy Hajnalka, a Miniszterelnökség RRF Végrehajtási Főosztály osztályvezetője pedig felvázolta, hogy miként illeszkedik a szociális naperőművek építése az Európai Unió helyreállítási tervébe, amelynek egyik pillére a felzárkózó települések.
A konkrét energetikai témákra Moravcsik László, Energetikai vezető kanyarodott rá, aki előadásában kiemelte, hogy a sikeres felzárkózás matematikai képlete egyszerű: gyorsabban kell haladni, mint a már előttünk járó, azaz a legmodernebb technikát és megoldásokat a leginkább rászorulóknak kell biztosítani. Felelevenítette a három éve megálmodott, merőben új támogatási modell, a szociális naperőmű gondolatának indulását – és sikerességét, hiszen a Tiszabőn megvalósított pilot program eredményessége a most kezdődő, több mint 10 milliárdos költségű beruházások alapját.
***
Szociális naperőmű, a mintaprojekt
A Felzárkózó települések hosszú távú program középpontjában a gyerekek állnak, alapvető célja, hogy minden kisgyermekes házban legyen legalább egy egészségesen és biztonságosan fűtött szoba. Az ország legszegényebb falvaiban álló házak jelentős része ezeknek a kritériumoknak azonban nem felel meg. A gyenge hatásfokú, fatüzeléses kályhák csöveiből a füst befelé szivárog, a szigetelés, a tető és a nyílászárók rossz állapota, vagy éppen hiánya miatt a minimális komfortérzet is csak nagy energiaráfordítással érhető el. A téli hidegben a legelesettebb családoknál hosszabb időn át hideg maradhat a lakás, így előbb-utóbb tűzre kerül minden, ami éghető – az egészség és környezetbarát, mint szempont ilyenkor eltűnik. Az ilyen környezetben élő kisgyerekeknél gyakori az asztma és más légzőszervi betegség, valamint a daganatos megbetegedések veszélye is jóval nagyobb.
A helyzet megváltoztatásához nem egyéni, hanem az egész közösségre kiterjedő megoldás szükséges, ezt felismerve a Felzárkózó települések program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az E.ON-nal együttműködve mintaprogramként 2020-ban létesített szociális naperőművet Tiszabőn. A naperőmű által termelt energia értékesítéséből képződött bevételből helyi kisgyermekes családok számára havonta, előre megállapított összegben töltik fel az előzetesen kiépített előre fizetős mérőórákat. A feltöltések ugyan nem fedezik teljes egészében a háztartások teljes fűtési igényét, de jelentősen hozzájárulnak a havi költségekhez. A programban résztvevő lakásokban földkábeles, biztonságos áramvételi pontot is kiépítettek, valamint a Szeretetszolgálat elektromos fűtőpanelt kölcsönöz minden háztartásnak, mindezek révén hatékonyan, egészségesen, környezetbarát módon és biztonságosan lehet befűteni a szobát. A Tiszabő határában épült egy hektáros naperőmű azonban nem csak a fűtésben segít a rászorulóknak, tudatos fogyasztásra és tervezésre késztet, valamint fontos szempont a társadalmi és a környezeti fenntarthatósága is.
***
A tiszabői sikeres pilotprogram alapján az RRF finanszírozásában országszerte több mint negyven helyszínen megvalósuló naperőmű-projekt során a cél a megújuló közösségi energiatermelési kapacitás 25 000 kWp-s növelése. Füvesi Ágnes projektmenedzser kihangsúlyozta, hogy a naperőművekben termelt energia értékesítéséből származó bevételből nem csak az annak helyt adó településen lakók, hanem a Fete-programban résztvevő 300 faluban élő családok energiatámogatása valósul meg.
A jóváhagyott és megítélt támogatási összegből a projekt első ciklusában, 2023. november 30-ig a tervezett kapacitás fele, 12 500 kWp előállítására alkalmas 21 naperőmű épül fel, majd ez az újabb építkezések révén egy év múlva 17 000-re bővül, a projektciklus zárására, 2025. november 30-ig pedig eléri a 25 000 kWp-t.
A nyitórendezvényen elhangzott előadások prezentációi elérhetőek a dokumentumtárban az alábbi linken:
https://fete.hu/dokumentumtar/