Kérem a következőt!  – A telemedicina rendelés páciense voltam

Országosan 10 279 beteget láttak el és több mint 80 000 laborvizsgálatot végeztek az elmúlt két év során a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program keretében. Miben különbözik egy Máltai rendelés az állami ellátástól, milyen vizsgálatokat végeznek az első alkalommal hozzájuk érkező pácienseken, és mi is történik a program vidéki központjaiban, azaz az Egészségpontokon? Helyszíni riport Nyírkátáról, a Felzárkózó települések (Fete) program kelet-magyarországi egészségügyi központjából.

bessenyei.mihaly
2025. február 24.

„Szép napot, Kertész Tamás vagyok, csak azért hívom, mert már benne vagyunk a februárban, és egy vérvétel és ultrahang aktuális lenne önnek, amit a héten, méghozzá csütörtökön tudnánk lebonyolítani. Jó, ha jól látom hasi ultrahang lesz, tehát éhgyomorral kellene érkezni, nem eszünk előtte, csak sok vizet iszunk. A vérvételt akár holnap is megcsinálhatjuk. Rendben, akkor holnap 9-kor találkozunk a vérvételre és csütörtökön 10 órakor várjuk az ultrahangra. Szép napot kívánok!”

Ez a telefonbeszélgetés a nyírkátai háziorvosi rendelőben, a Máltai Egészségpont számára fenntartott egyik szobában zajlott le. Azért utaztunk ide kollégámmal, hogy kiderítsük, miben különbözik egy máltai rendelés a szokványostól, kik a páciensek, milyen egészségügyi problémákkal keresik fel az Egészségpontot és milyen módon segítik őket az itt dolgozó szakemberek. A nap végére nem csak ezekre a kérdésekre került válasz, ráadásként a saját bőrömön tapasztalhattam meg egy olyan egészségügyi kivizsgálást, amit bátran nevezhetek rövid életem legpontosabb, legmodernebb és vitán felül, legbarátságosabb orvosi vizsgálatának.

Nyírkáta az ország keleti felében, a Nyírség szélén fekvő kétezer fős település. A falu 2019-ben az elsők között csatlakozott a Felzárkózó települések programhoz, a Jelenlét Pontot azóta is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat viszi. A magas lakosságszám, a település periférikus elhelyezkedése és az itt tapasztalt mindennapi nehézségek mértékének eredményeként a településen alakították ki az országos telemedicina program egyik állandó jelenléttel működő vidéki központját.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Kollégámmal kora reggel indultam Budapestről, most pedig itt ülök az Egészségpont irodájában, kezemben egy bögre erős kávé, és a nagyapám egészségügyi állapotáról mesélek a velem szemben ülő Szendreiné Császári Katalin ápolónőnek. Nem pusztán barátságos érdeklődésből keveredtünk idáig, idősebb Bessenyei Mihály egészségügyi helyzete a minden páciens számára kötelező elővizsgálat részeként került szóba. Ez a minimum negyven perces anamnézis a belépő a Máltai egészségügyi rendszerbe, az itt folytatott beszélgetés egy barátságos csevegés és egy mélyen szakmai egészségügyi felmérés ötvözete. Ilyenkor terítékre kerül a páciens életmódja, sportolási szokásai, miből mennyit eszik, minden rendű és rangú panasza, legyen az valami új vagy a régmúlt ködébe vesző probléma. Nem maradhat ki persze az ördögi hármas: kávé, cigaretta, alkohol, valamint az érrendszeri panaszok fő okozói közé frissen betörő, az újgenerációs egészségkárosítók feltörekvő fenegyereke; az energiaital sem. A személyes kérdéseket átfogó családi kórelemzést követi, ki, mikor miben szenved(ett). Így jutottunk el mi is néhai nagyapámig.

A kérdéseket feltevő ápoló az irányított beszélgetés alatt alaposan megfigyeli a beteget, hiszen egy sokat tapasztalt egészségügyi dolgozó sok olyan apró jelét ismeri a testnek, amik valamilyen betegségre, rendellenességre utalhatnak. Ha ilyennel találkozik, akkor feltesz pár pontosító kérdést, esetleg érint pár olyan témát, amit a páciens elfelejtett vagy nem tartott fontosnak megemlíteni, ezzel szavatolja, hogy a kórkép a lehető legteljesebb lehessen. Életem kielemzése közben azért maradt idő másra is, felvették telemedicina rendelés igénybevételéhez szükséges hivatalos adataimat, a TAJ számomat és a lakcímkártyám adatait, percek alatt bekerültem a rendszerbe, és az elővizsgálat végére hivatalos máltai páciensé válhattam.

Miután túlestünk az anamnézisen, mind a két karomon megmérték a vérnyomásomat, az ujjamra csattintották a pulzoximétert, és lemérték a véroxigén szintemet, majd tovább küldtek a hivatalos orvosi rendelésre.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Az orvosi rendelőbe nyitva, az első szembeötlő dolog az asztalon fekvő nyitott laptop, a doktornő, aki a kivizsgálásomat hivatott levezetni a képernyőjéről köszöntött. A háromszáz kilométerre innen fekvő Kecskemétről. Ez a telemedicinális rendelés lényege, az orvos a különleges eszközöknek és egy jól felkészített asszisztensnek köszönhetően akár a saját otthonából is levezetheti vizsgálatot, sőt egyes súlyos gonddal küzdő, speciális orvosi ellátást igénylő páciensnél előfordul, hogy a vizsgálata során két-három doktor is becsatlakozik a képernyőn keresztül.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Elsőre kissé furcsa érzés, amikor egy képernyőnek meséli az ember, mennyit köhög reggelente, vagy hol, milyen fájdalmat érez a testében. De hála a doktornő és a helyszínen tartózkodó orvosi asszisztens összehangolt munkájának, a kezdeti gátlások hamar feloldódtak és így már maradt időm arra is, hogy a szobában található tudományos-fantasztikus filmek látványelemeihez hasonló eszközöket sorra vegyem. A körbepillantás utáni első gondolatom az volt, hogy a nyírkátai orvosi rendelő ajtaja dimenziókapu, és én már nem is a Nyírségben, hanem egy svájci magánklinika különtermében vagyok. Ezt a gondolatot azonnal megpróbáltam elnyomni, egy kicsit aggódtam, ha túl sokat kérdezősködőm még a rendelés vége előtt visszaküldenek. A második gondolatomnak viszont hangot is adtam, mire is való ez a rengeteg, számomra teljesen ismeretlen rendeltetésű eszköz? EKG, vérvétel, boka-kar vérnyomás (BKI) mérés… az itt található eszközparknak köszönhetően rengeteg olyan vizsgálat elvégezhető amire nincsen lehetőség a háziorvosnál, és esetenként kórházban is heteket, hónapokat kell várakozni rájuk. Az Egészségpontokon ezek nemcsak, hogy elérhetőek, de már rutinból elkészítik őket minden elsőre bejelentkező páciensnél. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően sok esetben derült már fény olyan lappangó, még tünetmentes egészségügyi problémára, amit amúgy sokkal később fedeztek volna fel.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

A februári hagyományokhoz híven felsőlégúti panaszokkal érkeztem a rendelőbe, de azért elfektettek a betegágyon, a mellkasomra csatlakoztattak vagy tíz elektródát, és gyorsan csináltak két EKG (elektrokardiográfiai) tesztet. Utána pedig (tényleg csak a biztonság kedvéért), a csuklóimra és a bokáimra helyzetek kettő-kettő mandzsettát, amik hol kiengedtek, hol pedig alaposan összeszorultak, és így meglett a BKI (boka-kar index) mérőszámom is. Ezek a tesztek elsősorban a szív és érrendszeri panaszok esetén szükségesek, de itt majd minden páciensen elvégzik őket, elsősorban a „sohase lehessen tudni” elv alapján, de a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a helyben élők – még ha kapnak is beutalót egy olyan kórházba, ahol van lehetőség ilyen tesztekre – csak a legritkább esetekben jutnak el odáig. Az utazás még a legközelebbi nagyvárosig is hosszú és drága, ezt a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, akik pedig dolgoznak, egyszerűen nem tehetik meg, hogy akár csak egy napot is hiányozzanak a munkahelyükről. Bár azzal a Nyírkátán élők is tisztában vannak, hogy vigyázni kell az egészségükre, azokban az otthonokban, ahol esetlegesen már hónap közepén elfogy a tüzelő, és kérdés, hogy a gyerekeknek honnan, miből kerül vacsora, az egészséges életmód és az ahhoz szükséges tevékenységek elvégzése a majdnem elérhetetlen kategóriába tartozik. Pontosabban, tartozott.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Az EKG és BKI teszteknek köszönhetően teljes biztonsággal megállapíthatóak az esetleges szív és érrendszeri problémák, de magas vérnyomás esetén napi több vérnyomásmérés szükséges. Ilyenkor kölcsön adnak a páciensnek egyet a direkt erre a célra tartott vérnyomás mérők közül, sőt, ha neki megfelelőbb és hajlandó egy héten keresztül minden nap kétszer bejönni az Egészségpontra vagy a települése Jelenlét Pontjára, ott is szívesen elvégzik a mérést, és felviszik az adatait a vérnyomásnaplójába, amit utána akár ott is hagyhat. De az is előfordul, hogy ha a beteg nehezen mozog, vagy fél, hogy elesik jeges utakon, a munkatársak közül érte megy valaki kocsival, és elfuvarozza a mérés helyszínére vagy a rendelésre. Itt, ha a páciens egészsége a cél, nem ismernek lehetetlent.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Érrendszerem után a szívem és a tüdőm került terítékre, eddig azt gondoltam, a csúcsot a wireless (kábelmentes) technikával felszerelt BKI mandzsetták jelentik, de aztán az asszisztens előrántott egy olyan sztetoszkópot, amivel ő és az orvos is egyszerre hallgathatták a tüdőmet, sőt ő az egyik fülén engem, a másikon a doktornőt hallotta, aki háromszáz kilométerről irányította a kezét, így muszáj volt átértékelnem a „műszer menőségi” listámat, valamint azt is eldöntöttem, hogy ma én többet semmin sem fogok meglepődni. 

Minden, ami az elővizsgálaton lejegyzésre került és az összes addigi vizsgálatom eredménye már ott volt a doktornő előtt. Miközben ezeket elemezte, az asszisztens megszúrta az ujjamat, majd a véremmel teli fiolát egy szürke dobozba tette, és megnyomott pár gombot, mire a doboz azonnal elkezdett halkan surrogni és berregni, elemezte a CRP értékemet. Ezzel a vizsgálattal meg lehet határozni, van-e gyulladás a szervezetben. A gép az itteni műszerekhez hasonlóan elsőosztályú, gyors és pontos, ráadásul a pár perc alatt elvégzett laborvizsgálat eredményeit automatikusan továbbítja a központi rendszerbe.

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Ezek után következett az orvosi rendelők mumusa, a „komoly” vénás vérvétel, amitől gyakran még meglett felnőtt emberek is tartanak kissé. Rutinos véradóként (0-s vércsoportba tartozom, a véradó helyszíneken imádnak) van némi tapasztalatom a különböző vérlevételi trükkökről és szokásokról, voltam már finomkezű pacifista keze alatt, de kerültem már a tű rossz oldalára is. Ez a mostani vérvétel vitán felül a top ötös kategóriába tartozott, Agócs Lászlóné orvosi asszisztens gyors, pontos és nyugodt volt, sőt még arra is maradt ideje, hogy megdicsérje a hosszú karjaimat, és az ilyesmi, lássuk be, mindenkinek jól esik. A pillanatok alatt lecsapolt vért egy biztonságos tároló egységbe helyezte, majd sajnálkozva közölte, a laborvizsgálatom eredményei csak holnapra lesznek készen. A vért a délután folyamán a bicskei laborközpontba szállítják, mert az összetettebb elemzéseket ott tudják elvégezni, de ne aggódjak, holnapra felkerülnek az eredményeim az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér).

Fotó: Majoros Árpád Csaba

A program egyik fontos eleme ez, hogy a felzárkózó településeken élők a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz juthassanak, a vizsgálatok többségét megpróbálják házon belül elvégezni, és így kikerülni a sorban állás, utazás és a nagy rendszerekre jellemző lassú átfutási idő okozta problémákat. Természetesen ez a két éve futó program sem lehet tökéletes, egyes bonyolultabb elemzéseket csak hetente egyszer végez a labor, így elképzelhető, hogy a páciensnek pár napot várnia kell az eredményre, de a gyakori pár hónapos várakozási időhöz képest ez a pár nap nem is tűnik olyan rossznak, ráadásul a program még fiatal, a kezdetekben ultrahang sem volt, most meg már túl vannak ezerhatszáz vizsgálaton. Nagyobb összegű fogadást tennék rá, hogy maximum egy év múlva már órákban lehet majd mérni a laborelemzési időt.

A rendelés végére érünk, az elmúlt közel két óra során összegyűjtött leletek, adatok ott sorakoznak a doktornő előtt, aki hümmög, gondolkodik, majd nyilatkozik: úgy tűnik, egy darabig még megmaradok. Megkönnyebbülten állok fel az asztaltól, elköszönök és elindulok a kint parkoló autó felé. Ahogy kilépek az udvarra még hallom, ahogy az orvosi asszisztens kiszól a rendelőből: Kérem a következőt!