Sajtóreggeli keretében számoltak be a Felzárkózó települések program keretein belül 2024-ben elindult, Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) európai uniós finanszírozású projekt első évéről a FeteKert Kávézó és Reggelizőben.
A rendezvényen részt vett Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos; Kullmann Ádám, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának program menedzsere, valamint Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramjainak vezetője és dr. Boros Julianna, a Katolikus Karitász regionális szakmai vezetője.
Vecsei Miklós köszöntőjében bemutatta a program szakterületeit, a lehetőségeket és a településeken tapasztalható előrelépéseket, jó példákat. Kihangsúlyozta, hogy muszáj széleskörűen és mindenre kiterjedően, a fogantatástól a foglalkoztatásig segíteni a településen élőket, mert „ha nem megyünk végig minden lépcsőfokon, akkor nem fog sikerülni”.
Kullmann Ádám a programot érintő újfajta európai uniós finanszírozási módszerre tért ki: a költségfüggetlen forrásbiztosítás lényege, hogy nem tevékenységet finanszíroz, hanem eredményt, azaz a meghatározott költségkereten belül szabadabban mozoghat a megvalósító szervezet, miközben az ellenőrző és szabályozó rendszerek ugyanúgy megadják a keretet.
Dr. Boros Julianna elmondta, hogy a korábbi felzárkózó programok rendre egy-egy társadalmi csoportra, problémára fókuszáltak, ezzel szemben a Felzárkózó települések program az egész települést, komplexen fogja át. A program alapját adó Jelenlét módszertan lényegét emelte ki, ami esélyt és lehetőséget ad, hogy felnőve mindenki maga dönthessen további életéről. „A lehetőség megteremtése a Jelenlét egyik legfontosabb feladata.”
Lantos Szilárd kiemelte, hogy az állandó települési jelenlét adja a program erejét és rugalmasságát, a 28 partnerszervezetből álló konzorcium nem szigorúan előre meghatározott módszerekkel, hanem folyamatos megújulásban, a helyi problémákra rugalmasan reagálva segít.
