Akikkel játék a felzárkózás

A legtöbb felzárkózó településen élő számára megszokott látvány a Mozgó Játszótér színes kisbusza. A gyerekek névről ismerik a busszal érkező játszótereseket és otthonosan mozognak a kisbuszból előkerülő játékok között. De pontosan hány játék található a buszban, és ezekkel hány fajta módon lehet játszani? Horányi Gergelyt, szakterületi vezetőt és Pocsai Zsolt, szakterületi felelőst kértük, hogy mutassák be a kedvenc játékaikat.

„Kezemben tartok egy hurkapálcát, de ez lehetne akár egy hétköznapi bot is. Na, most figyelj. Csiribú, csiribá, ez a hurkapálca már nem egy hurkapálca, hanem egy horgászbot.” – és Pocsai Zsolt elkezdi forgatni a kezével a képzeletbeli orsót a hurkapálcából avanzsált horgászboton – „Látod? Aztán átadom a mellettem állónak és most ő varázsolja át a botot valamivé. Klasszikus bevezető játék, általában a foglalkozások elején vesszük elő, segít feloldani az esetleges kezdeti feszültséget és „megérkezteti” a gyerekeket.” – kezdi Pocsai Zsolt a játékismertetést. A buszba bőven beférnek a nagyobb eszközök is, úgymint a ping-pong asztal vagy az ugrálóvár, bár a foglalkozásokon használt játékok nagyrésze kisebb, és ami még fontosabb, könnyedén megtalálható a legnehezebb sorsú településen is. A Mozgó Játszótér program egyik alapelve, hogy mindenből lehet játék, csak a fantáziánk szabhat határt. Erre példa a pálcika, hiszen az nem csak átalakulni tud, de arra is alkalmas, hogy pillecukrot vagy gyurmát ráragasztva, mindenféle építményt – tornyot, templomot, csirkeólat – építsenek belőle a gyerekek. A természetes alkotóvágy kiélése mellett ez a játék arra is kitűnő, hogy a csöndesebb, „matekos” gyerekeket jobban bevonja a foglalkozásba, a legtöbbször az ő építményük lesz a legmagasabb és legstabilabb.

Egy másik „ezer-funkciós” játék a lufi. Névtanulós-, ügyességi-, gyorsasági játékokhoz remekül passzol, pótolja a labdát (ha éppen nincs kéznél egy), vicces, amikor felfújják és vicces, amikor leeresztik. A feltehetőleg mindenki által ismert levegőben tartós játéktól pedig mindenki elveszti a fejét, nem csak a gyerekek. Nem mellesleg, ez az egyetlen olyan játék a buszon, amiből minden alkalommal kérnek a gyerekek egyet otthonra is, az már egy másik dolog, hogy ilyenkor általában kettőt is kapnak.

Pocsai Zsolt egy másik kedvencet, egy tojástartódobozt vesz elő. „Próbálunk mindig az évszakhoz idomuló játékokat vinni a foglalkozásokra. A tojásos dobozba jól lehet ültetni magokat, ezeket utána a gyerekek maguk locsolják, gondozzák, és amikor megnőnek, együtt ültetjük ki a növényeket a Jelenlét Pont kertjébe. Ezt a játékot azért is szeretem ennyire, mert lehetőséget ad a szülők bevonására. Ha apa vagy anya átjön az ültetéskor és segít felásni a kertet, akkor máris van/volt valami közös program, valami játékos dolog, amit együtt csináltak.”

A játékon keresztüli közösségépítés a Mozgó Játszótér egyik fontos feladata, elsősorban a fiatalok körében. A foglalkozások során a játékmesterek figyelnek a csöndesebb, visszahúzódóbb gyerekekre, azokra, akik láthatóan a közösség perifériáján vannak. Az ilyen gyermekek esetében a legfontosabb az, hogy ne valami látványos, külső erő hatására kerüljenek központi szerepbe, hanem a csoport tagjai maguktól ismerjék fel az ő értékeiket. A finom csoportmechanikai igazításoknak és a felszabadult, egyenlőségen alapuló játéknak köszönhetően sokszor előfordult már, hogy az a gyerek, aki a foglalkozás elején visszahúzódó, csendes és magányos volt, a játék közepére teljesen kinyílt, lelkes és hangos lett. „Amikor megérkezünk, általában már van egy játéksor a fejünkben, de ez, miután találkozunk a gyerekekkel, megváltozhat. Az elején megfigyeljük a csoportot, kik a hangadók, kik a csöndesek, kik a kicsit nehezebb esetek, hol tartanak a fejlődésben. Ezek alapján szoktuk ott helyben véglegesíteni az aznapra tervezett programokat. Körülbelül kétszáz játékot tudunk fejből, de a buszban lévő eszközök vagy ötszáz játékhoz elegendők, így aztán van bőven muníciónk a legváratlanabb helyzetekre is.”

Horányi Gergely szerint a legjobb játék az, amelyik nem túl egyszerű, de nincs is sok szabály benne, csak néhány olyan, ami viszont fontos. Ehhez hozzáteszi, hogy talán az a legjobb, ha ez a pár szabály is változtatható, kiegészíthető, ezeknél a gyerekek fantáziája elszabadulhat. „Ott, ahol már kialakult egy összeszokott „keménymag” sokszor előfordul, hogy amikor előveszünk egy kedvenc játékot, a gyerekek új csavarokkal; szabályokkal, kiegészítésekkel állnak elő. Ezek néha megdöbbentően jól működnek, néha testületileg belesülünk a kipróbálásukba, de ez is fontos, mert megtanulják, hogy nem mindig minden működik.”

A Mozgó Játszótér programelem az Európai Unió támogatásával, a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) projektből valósul meg. (EFOP_PLUSZ-7.1.1-24-2024-00002)