A gyerekeket tanítjuk, nem a tantervet
A Közösségorientált pedagógia csapata egy tanulásmódszertani workshopot indított a régiókban dolgozó folyamattanácsadó kollégáinak. Hogyan lehet az emlékezetet és a gondolkodást fejleszteni? Milyen szakaszai vannak a gondolkodásnak, hogyan fejleszthetők? – tette fel a számtalan kérdést az előadó és kiderült, a tanulás tanítása bár a nemzeti alaptanterv része, mégsem jut elég figyelem rá
A folyamat-tanácsadók immáron két éve vannak jelen a felzárkózó települések közel 70 iskolájában. Látogatásaikkal rendszeresen módszertani segítséget, tanítást támogató gyakorlatokat nyújtanak az iskolákban dolgozó pedagógusoknak, rajtuk keresztül a tanulóknak. Ehhez kapcsolódva indított egy online workshopot a Közösségorientált pedagógia csapat. Balogh Irma folyamat-tanácsadó, pedagógus, volt intézményvezető heti két órában osztotta meg tudását kollégáival. Az online alkalmak húsz kolléga részvételével zajlottak, akik PowerPoint ábrák és magyarázatok segítségével merültek bele a tanulásmódszertan tengerébe. Volt is idő mélyre úszni, mert hat alkalommal találkoztak együtt az online térben és nagyon sok izgalmas kérdésre kaptak választ az oktatási szakemberek, de legfőképpen körbejárták azt a kérdést, hogy miért fontos tanulási stratégiát kialakítani és a jól tanulás képességét fejleszteni.

Ép lélek, aztán stratégia!
Az előadó leszögezte, önbizalom, önismeret és énkép hiányában nem valósulhat meg hatékony tanulás, ez pedig főképp külső környezeti támogatással fejleszthető. Az a gyerek, akinek nem segítenek abban, hogy felismerje erősségeit, nehezen tud továbblépni, hiszen nem lesz mire támaszkodjon. Az egészséges önismeret ugyanis nem csak a sikert tudja befogadni, de az élettel és fejlődéssel szorosan együtt járó kudarcot is képes elviselni.
A motiváció megtalálása sem elhanyagolható, ezt kezdetben szintén külső környezeti támogatással, később, egy kialakult(óban lévő) személyiségnél, már a saját magának felállított mérce segítségével fejleszthetjük. Ha ez a két alappillér stabilan létrejött, következhet a tanulási módszer kiválasztása.
Amikor Irma pedagógusokkal találkozik, számtalanszor hallja azt a mondatot, hogy nem motiváltak a gyerekek a tanulásban. „Ilyenkor óvatosan, de elmondom, hogy amikor a kisbaba megfogja a csörgőt, az is a tanulásnak egy mozzanata, hiszen kíváncsi a gyermek, hogy mi az a színes valami. Tehát az élmény alapú tanulásról már egészen korai gyermekkorban vannak tapasztalataink. Ami még nagyon fontos, hogy nem szabadna addig elkezdeni tananyagot tanítani, amig a tanítók, tanárok egyenként meg nem ismerik a gyerekeket. Mivel minden gyermek más, a tanító akkor teheti a legjobbat, ha kideríti milyenek is ők, milyen személyiségük van, mitől félnek, miben ügyesek, mi iránt érdeklődnek, egyáltalán akarnak-e iskolába járni és ha nem, miért nem? Bármilyen nehéz is, csak az egyénre szabott tanulási módszerek hozhatnak hosszú távú eredményeket.” – meséli az évek óta iskolákat látogató szakember. „Azért próbáltam sokféle módszert összeszedni az előadásaim során, mert egy 30-40 fős osztályban van, hogy a gondolattérkép fog segíteni, valakinek meg a hallás utáni, auditív technikák. A gyermekek aktív résztvevői a világnak és a saját tudásuknak és ehhez kellenek a különféle tanulási technikák, úgy, mint aktív tanulás, memóriafejlesztés, jegyzetelési technikák, gyakorlati technikák, célkitűzés, időbeosztás, önértékelés, motiváció módjai stb., hogy a fejlődéshez legalkalmasabb módszert válasszák ki. Ha megismerik és jól használják ezeket a módszereket, sikereik lesznek és magabiztosabbá is válnak. Ehhez azonban figyelni kell arra, hogy a tanulási szintek egymás után következzenek, illetve, hogy egy már előrébb tartó tanulót a neki megfelelő szinten vonjunk be.”
A workshopon szó esett még a tanulási nehézségek okait szűrővizsgálatok jelentőségéről, hiszen, ha van szakértői vélemény a gyerekről, akkor könnyebb megtalálni a megoldási stratégiát a diszfunkciójára (ld. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ADHD, autizmus spektrum, vagy csak kiderül, hogy nem hall jól a gyerek stb.). A szakember hangsúlyozza, hogy tulajdonképpen mindennek alapja a mozgásfejlesztés, ami nem csak a tanulás, a figyelem, hanem az érzelmi szabályozást és a szociális készségek fejlődését is támogatja. Nem győzi hangsúlyozni, hogy a mindennapi iskolai órarendbe is be kellene építeni a mozgásfejlesztést, majd, amikor már kialakult a gyerekeknél a testtudat, koordináció, tér-irány fogalom, el lehet kezdeni a tananyag átadását.
Tehát a tanulás tanítása nem elhanyagolható lépés, mint ahogy annak a mentalitásnak a mindennapi életbe való beépítése sem, amiről a workshop végén még pár gondolat erejéig beszélgettek a részvevők. Az ember ma már nem csak az iskolában, hanem egész életében tanul, a Lifelong Learning (vagyis LLL- a szerk.) felfogás szerint a formális oktatás mellett időt, energiát kell fektetni a nem formális tanulásra, vagyis a tanfolyamok, továbbképzések általi fejlődésre és az önálló tanulásra is. Az LLL nélkülözhetetlen a mai gyorsan változó világban, éppen ezért támogatja szakmailag a Közösségorientált pedagógia projekt az iskolákat abban, hogy a rendszeres pályaorientációs foglalkozások énkép fejlesztéssel együtt, már általános iskolás korban elkezdődjenek.