Betakarítás – A munkaszocializációs projekt régiós tapasztalatai

Nyíregyháza: Ahol a használt farmer és a mikrozöldség értékké válik

A nyíregyházi találkozón az Észak-alföldi régió kisüzemei bizonyították be, hogy a szociális értékteremtés és a piaci működési logika összekapcsolhatóak. Ahogy Wächter Balázs szakmai vezető megfogalmazta: „Az értékteremtés kulcsa egy erős szociális érzékenységgel és elhivatottsággal rendelkező üzemvezető.”  A társadalmi vállalkozások körébe tartozó kisüzemi működés célja az, hogy egy elkötelezett vezető irányításával a helyi üzemek egyszerre legyenek védett hátrányos helyzetű személyek munkahelyei, pályaorientációs célú, illetve szakmai képzésben résztvevő gyakorlati oktatási központok, valamint piaci logikával működő termelőüzemek.

Sikertörténetek a régióból:

• DIACONIA márka: A Református Szeretetszolgálat 11 telephelyen gyárt bőr, textil, kerámia alapú minőségi dizájntermékeket, a helyi közösségekre és elsődlegesen a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására építve.

• Refarmer program (Tarpa): A Máltai Szeretetszolgálat varrodájában használt farmereket hasznosítanak újra. A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával nem csak egyedi termékeket készítenek, de rendszeres iskolai workshopokon környezetvédelemre és szolidaritásra tanítják a gyerekeket.

• BapTower (Besenyőd): A Baptista Szeretetszolgálat fölfelé törekvő növénytermesztési tornyai 65-féle növényt és 25-féle mikrozöldet teremnek. „Nemcsak elvetjük a magot, hanem a gondolatában is elvetjük a magot” – vallják a készítők, akik igazi támogató közösséget építettek. A modern és a termesztés folyamatában fejlesztett technológia népszerű az iskolai bemutató órákon is.

• A penészleki savanyító: Egy szegregátumban működött idősek által vezetett családi üzemet vett át és élesztett újjá a Máltai Manufaktúra Nkft, ahol 2025-ben már 50 tonna árut termeltek hátrányos helyzetű munkavállalók bevonásával. Különleges, jó példája a helyben termelésnek: a felzárkózó településen és a település közvetlen környéken megtermelt zöldség a helyi üzembe kerül, ott dolgozzák fel, majd széles körben értékesítik.

Encs: Kertek, málna és a helyi termelési lánc

A második állomáson, Encsen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kiskert programok és a mezőgazdasági közfoglalkoztatás állt a fókuszban. A rendezvényen bemutatkozott a Dél-Borsodi Romák Egyesülete, a Don Bosco Szalézi Társasága, a Vöröskereszt és számos civil szervezet.

A résztvevők nemcsak a kertészeti programok munkakészségfejlesztő tapasztalatairól beszélgettek: a nap zárásaként közösen látogatták meg a hernádszentandrási kisüzemet és a helyi málnaültetvényt, amely konkrét példája a helyi termelés és kézműves élelmiszer feldolgozás összekapcsolásának, valamint annak, hogyan lehet a vidéki földekből az ott élők számára megélhetést teremteni.

Pécs: Mentorálás és személyre szabott segítség

A fórumsorozat harmadik állomása Pécsre kalauzolta a szakmát. A Dél-dunántúli régióban a hátrányos helyzetű személyek helyzetét figyelembe vevő munkaerőpiaci szolgáltatások módszertanán és az egyéni történeteken, esettanulmányokon volt a hangsúly. A Katolikus Karitász szakembere és a Máltai Szeretetszolgálat mentorai bemutatták, hogy a tartós munkahely megtalálásához elengedhetetlen a mentorált emberek személyes kísérése, sok esetben nem szokványos napi gondok megoldásában való segédkezés, valamint a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a munkahellyel, a munkáltatókkal.

Budapest: Összegzés a munkaszocializációs tevékenységekről, a mentorok mindennapjairól és a jövő alapjairól

A rendezvénysorozat utolsó, budapesti állomása keretbe foglalta a teljes sorozatot: itt a munkakészség fejlesztésén, az elért eredmények rendszerezésén és a gyakorlati segítségnyújtás legmélyebb rétegein volt a hangsúly.

A fővárosi találkozó legfőbb érintett témái:

• Zöldellő mintakertek: Bemutatkoztak a Katolikus Karitász és a Don Bosco Szalézi Társaság családi- és mintakert programjai (Farkas Gábor és Henez Norbert vezetésével), amelyek a legtermészetesebb módon, a szakszerűen megművelt területeken keresztül vezetik vissza a családokat a munka, az ismeretszerzés világába.
• Munkaerőpiaci folyamatok: A Máltai Szeretetszolgálat mentorprogramjának vezetője, Hajzer Angelika részletesen vázolta a munkaerőpiaci szolgáltatások menetét, a megvalósult képzések eredményeit, a megszerzett tapasztalatokat és a jövőbeli fejlesztési irányokat.
• „A munkaerőpiaci mentor élete…”: Pánki Noémi és Kállai Júlia, a Dél-dunántúli régió mentorai kézzelfogható példákon keresztül mutatták be, milyen kihívásokkal és sikerekkel szembesül egy mentor a mindennapokban a Felzárkózó települések (Fete) programban.
• Összehangolt szolgáltatásnyújtás: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat adósságkezelési és lakhatást támogató programjai számtalan esetben a munkába állás alapfeltételeit jelentik. Az Orsós Ferenc szakmai vezető által ismertetett oktatási program hozzájárult az iskolai pályaválasztás megújításához, valamint a középiskolai tanulmányok ösztönzéséhez annak érdekében, hogy a felnövekvő generáció felkészülten és magabiztosan léphessen be a munka világába.
• Társadalmi vállalkozások és csúcstechnológia: Wächter Balázs a társadalmi vállalkozások működési tapasztalatait és fejlődési lehetőségeit elemezte, míg Nyisztor Zoltán (Baptista Szeretetszolgálat) elhozta a budapesti közönségnek is a besenyődi BapTower vertikális mikrozöldség-termesztő műhely technológiai és közösségépítő tapasztalatai
• Mi a tanulság?
  A Felzárkózó települési program tapasztalatai egyértelműen megmutatták: a gazdasági felzárkózás alapja a helyi sajátosságok figyelembevétele, a munkaerőpiacról kiszorult, hátrányos helyzetű személyek sajátos élethelyzetének mély megismerése, valamint a nyereség-orientált piaci szemlélet és a támogató közösség együttműködésének, kölcsönös alkalmazkodásának kialakítása. Amint a penészleki példánál is elhangzott, elengedhetetlen a lélek, a lelkiismeretes munka, amit a támogató szakemberek, mentorok és a helyi vezetők nap mint nap beletesznek ebbe az áldozatos munkába.

A szakmai fórum sorozat rendezvényei a Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés, a helyi gazdasági kultúra erősítése című projekt, (RRF-3.2.1-22-2022-00001) az Európai Unió és Magyarország támogatásával valósultak meg.