Ha az európai ipar- és technológia fejlődése megakad és segítséget kér, Tarnabod válaszol!
Tarnabod is felkerült az európai technológiai és innovációs térképre. A Felzárkózó települések program egyik helyszínén működő Glia Kft. olyan kezdeményezésekben jelenik meg, amelyekben meghatározó ipari szereplők – például a Siemens vagy a Bosch – is részt vesznek. Az általuk kidolgozott projekt egy „vidéki-adatgerinc” létrehozása, aminek alapját a tarnabodi modell szolgálja. A projektben a helyi Máltai Iskola diákjainak is komoly szerepük lehet majd…
Az Európai Unió tudományos fejesei már egy ideje vakarják a kobakjukat, ugyanis míg Kína és az U.S.A az elmúlt években komoly előre lépéseket tett az AI (mesterséges intelligencia) technológia gyakorlati felhasználásának területén (és itt most nem a Chatgpt kérdezgetésére gondolunk, hanem összetett adatfeldolgozó és értelmező hálózatok kiépítésére), addig Európa kissé lemaradt… Sebaj, az EU-ban is vannak tehetséges elmék, és ha kell, pénz is akad fontos projektekre, így jött létre az IPCEI (Important Projects of Common European Interest) az Európai Unió egyik legfontosabb ipar- és technológiapolitikai eszköze. A program célja olyan stratégiai jelentőségű fejlesztések támogatása, amelyek hosszú távon meghatározzák Európa versenyképességét kulcstechnológiai területeken – például a mesterséges intelligencia, a mikroelektronika, az energiarendszerek vagy az akkumulátortechnológia területén. Az IPCEI projektek jellemzően több ország együttműködésében valósulnak meg, ipari szereplők, kutatóintézetek és innovációs szervezetek részvételével, és gyakran milliárd eurós nagyságrendű beruházásokat generálnak. A program nagyságát jelzi, hogy 2026-ig, emberi léptékkel felfoghatatlan, több mint 92 milliárd eurónyi finanszírozási volumennel támogatott különböző innovációs fejlesztéseket.
Itt kerül a történetbe a tarnabodi Glia Kft. – a tarnabodi emberek és a településen segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálat mellett – a nehézsorsú falu felvirágoztatásának egyik fő oszlopa. A cég már a szolgálatába fogadta az AI technológiát, hiszen létezik a TarnaLoop nevű demonstrációs rendszerük, ami különböző alrendszereket kapcsol össze: ide tartozik a települési energiarendszert optimalizáló TarnaJoule, az agrár- és környezeti szenzorhálózatokra épülő precíziós gazdálkodási megoldások, valamint az autonóm öntözési rendszerek és a LoRaWAN alapú szenzorhálózat. Most viszont újabb fejlesztésekben gondolkodnak, így ők is benyújtották a pályázatukat az IPCEI-hez. Az ERAIS (European Rural AI Spine) projektjük (ami már a második elbírálási körben jár) egy decentralizált, vidéki térségekre tervezett mesterségesintelligencia-infrastruktúra, aminek az alapgondolata, hogy a településeken, vállalkozásoknál és szenzorhálózatokban keletkező adatokat helyben működő, úgynevezett edge-AI rendszerek dolgozzák fel, és federált tanulással kapcsolják össze a különböző régiókat. A végső cél egy európai „vidéki adatgerinc” (rural data spine) létrehozása, a tarnabodi minta alapján. A projekt bemutatkozása és elsőkörös elbírálása sikeres volt, most a partnerek keresésén van a fókusz, ha ott is sikerrel járnak, akkor elkezdődhet a megvalósítás és a tarnabodi AI boom.
A projektben a Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működő helyi iskola is szerepet vállal, az itt tanuló gyerekek már megkezdték az ismerkedést az AI technológiával, ugyan most még csak a gyakorlati felhasználás különböző módjait – feladatok megfelelő kiadása, a mesterséges intelligencia nyelvezetének megismerése – tanulják, de valahol el kell kezdeni, és ki tudja, lehet, hogy öt-tíz év múlva már ők fogják irányítani azokat az összetett optimalizáló és szenzoros rendszereket, amik addigra át és átszővik a települést.
Az Európa Kiadó örökbecsű soraival: A jövő itt van és sose lesz vége! Az pedig már rajtunk áll, hogy mit kezdünk vele. Egy biztos, Tarnabodon meghallották az idők szavát, és nem haboztak a technológiai fejlődést a helyi emberek szolgálatába állítani.
