A helyi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a Felzárkózó települések program hangsúlyos elemei. A rászorultságot felváltó, hosszú távon is fenntartható öngondoskodás biztosítása idézheti elő a legérdemibb, legmélyebb változást a hátrányos helyzetű emberek, családok életében. Ennek eszköze pedig elsődlegesen a munkaerőpiacra történő belépés, amelyben már szakemberek segítik a településeken élőket.
A falvakban zajló sokrétű szociális munka a hétköznapi élet szinte valamennyi területére kiterjed a fogantatástól a foglakoztatásig. Egyik legfontosabb ismérve a segítő emberek folyamatos közelsége és a lakossággal kialakult bizalmas viszony. A legelesettebb településeken dolgozó szociális munkások nap mint nap segítik az álláskeresést, ám a munkába állás támogatása önmagában is egy igen komplex, sokrétű és időigényes feladat, amely egyrészt igényel szoros kapcsolattartást az ügyfelekkel, másrészt megköveteli a munkaerőpiac naprakész ismeretét – a munkaerőpiaci mentorok pedig ötvözik mindezeket az elvárásokat. „A hálózat indulását alapos helyzetfeltárás és sokrétű előkészítő munka előzte meg. Ennek első állomásaként 2021 második felében elkezdődött a települések részletes felmérése a foglalkoztatásra fókuszálva. Egy komplex szempontrendszer alapján három kategóriába soroltuk a községeket: elfekvő, ébredő és haladó. Ezt követően helyben megfogalmazott igényekre reagálva kerültek kiválasztásra azok a települések, amelyekkel mélyebben kezdtünk el foglalkozni. Következő lépésben – a SIMPACT Nonprofit Kft. stratégiai tervezésben jártas csapatának és az érintett munkatársak bevonásával – települési munkaerőpiaci akciótervek készültek, majd ennek segítségével összeállt az országos terv is. Ezzel párhuzamosan kapcsolatot építettünk ki a Trenkwalder Magyarországgal, amely komoly szakmai háttérrel és országos hálózattal rendelkezik a munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és outsourcing terén – mutatta be az indulást Bátki Emese, a munkaerőpiaci szolgáltatások szakterületének programvezetője.
Körültekintő mérlegelést követően 2022 januárjában országosan 30 településen összesen kilenc munkaerőpiaci mentor kezdte meg munkáját, köztük Kozmáné Percz Mónika, aki három dél-hevesi községben, Tarnabodon, Átányban és Tiszanánán segíti azokat, akik munkát szeretnének vállalni.
A munkaerőpiaci mentor híd szerepet tölt be a potenciális munkavállaló és a foglalkoztatók között. Ő az, aki mindkét oldalról naprakész információkkal rendelkezik, kapcsolatot tart a foglalkoztatókkal, illetve a munkaerő-közvetítő cégekkel. Egy-egy vállalat esetében igyekszik feltérképezni, hogy milyen munkakörökbe van éppen felvétel, milyen elvárásoknak kell megfelelni a jelentkezőnek. „Időről-időre újra felkeresem a cégek HR vezetőit, és tájékozódom az aktuális álláslehetőségekről, a nyitott pozíciókról, a tapasztalatokról és igényekről. Tarnabodról jelenleg is többen járnak dolgozni a Samsung jászfényszarui üzemébe és az elektronikai alkatrészeket gyártó jászárokszállási Rosenbergerbe. A gyakran szűk keresztmetszetet jelentő közlekedés mindkét vállalathoz megoldott Tarnabodról, hiszen céges buszjárat is van. Amióta a programban dolgozom, két másik, a Gyöngyösön működő Giant kerékpárgyár és a gyorsfagyasztott ázsiai töltött tésztákat gyártó verpeléti Asiafood Kft. is indított dolgozói buszt, ami Tarnabodot is érinti. Előbbinél a szerelési feladatok, utóbbinál pedig a higiéniára vonatkozó szigorú előírások jelentenek leginkább kihívást, de az előzetes felmérések után a jelentkezők már úgy indulhattak el az állásinterjúra, hogy pontosan tisztában voltak a feltételekkel”– osztja meg a tapasztalatokat Mónika.
A tarnabodi Jelenlét Ponton minden hétfő egyben munkaerőpiaci fogadónap, a helyiek már jól tudják ezt. Pár perccel a kezdés után már két fiatal nő, Renáta és Annamária ülnek Mónival szemben az asztalnál, előttük egy-egy papír, kezükben toll. Első látásra könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha kiscsoportos tanóra, korrepetálás zajlana éppen. „Figyelem-tesztet gyakorolunk, mert több cégnél is szoktak ilyet töltetni a jelentkezőkkel. Számtani feladatok, formalátás és térlátás tesztek, hibás ábra keresése, ezek a feladatok mind-mind előjöhetnek. Azért foglalkozunk ilyenekkel is, hogy senkit se érjen váratlanul, ha ilyennel találkozik éles helyzetben” – világosít fel Móni, aki korábban családmentorként dolgozott Átányban, így került kapcsolatba a Felzárkózó települések programmal, azt megelőzően pedig a Munkaerőpiacon Maradás Egyesületnél két évig munkatanácsadóként tevékenykedett. Az ott megszerzett tapasztalatait és kapcsolati tőkéjét egyaránt jól tudja hasznosítani mostani munkája során. „Jelenleg 148 regisztrált ügyfelem van a három településen. Az új érdeklődőkkel mindig együttműködési megállapodást kötünk, profilozzuk őket és egy állapotfelmérő kérdőívet is kitöltünk, mely a jelenlegi családi- és élethelyzetről, iskolai végzettségről, képzettségről, munkakultúráról ad átfogó képet. Ezek ismeretében aztán megvizsgáljuk, hogy az elhelyezkedés szempontjából mi okozhatja az elakadást. Sok tényező szerepet játszhat, és ezek gyakran együttesen hatnak. Általában gondot jelent az iskolai végzettség hiánya, hiszen a legtöbb cégnél még a betanított munkák esetében is feltétel az elvégzett 8 általános, igaz egy-két kivétel már akad a térségben. A munkatapasztalat hiánya sokak esetében szintén gátja lehet rövid távon az elhelyezkedésnek. Az adósság is visszatartó erővel bír, sokan ugyanis azért nem mennek el dolgozni, mert fizetésük nagy részét a különböző letiltások (NAV, TB) és más tartozások vinnék el, és ez bizony jelentősen csökkenti az egyéni motivációt. A programban dolgozó adósságkezelő kolléganővel éppen ezek a problémák miatt is alakítottunk ki szoros együttműködést. Az általános pénzügyi tudatosság is fontos szempont, mert a legtöbben a heti bérezéshez vannak hozzászokva, a havonta egyszer érkező jövedelem beosztása nehézséget jelent a legtöbb család számára. A cégek egy része ezt felismerve igyekszik rugalmasabb lenni, és ma már akad, ahol hó közben utalnak előleget azért, hogy ne veszítsék el a munkavállalóikat. Legtöbb esetben viszont ez még nincs így, ezért törekedni kell arra, hogy a családok szemlélete és gyakorlata is változzon e téren. A feltárt problémákat figyelembe véve és arra reagálva tervezzük meg aztán a további lépéseket, ezt nevezzük Egyéni Fejlesztési Tervnek, amit később évente felülvizsgálunk. Ennek egyik lényeges eleme a lehetséges képzési igény és irány megjelölése, ami növelheti az elhelyezkedés esélyét”.
A munkába állás segítése, a munkában maradás támogatása a tevékenység komplexitásából adódóan korántsem egyemberes feladat. A munkaerőpiaci mentor a cégek és a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya mellett szorosan együttműködik a Jelenlét Ponton dolgozó szociális munkásokkal, a családmentorokkal, az adósságkezelésben és CSOK ügyintézésben segítséget nyújtó kollégákkal. „Előfordult, hogy egy ügyfelem nem jelent meg a munkahelyén, a HR-vezető ezt jelezte nekem telefonon, én pedig a családmentort kértem meg gyorsan, hogy nézzen utána, mi lehet a munkavállalóval, mi az oka a távolmaradásnak. A faluban dolgozó szociális munkások gyakran viszik állásinterjúra, felvételire a helyi lakosokat, ezekről is szoktunk egyeztetni, csapatban dolgozunk – emeli ki Móni az együttműködés fontosságát.
A mentori munkának számos indikátora, részeredménye közül talán az a legörömtelibb, amikor az ügyfélnek nem csak az elhelyezkedés sikerül, hanem a munkában maradása is tartósnak bizonyul. „Eddig tizennégy tarnabodi ügyfelem kapott oklevelet azért, mert munkaviszonyának időtartama elérte a fél évet, és ez a szám folyamatosan nő – mondja büszkén Móni. A munkaerőpiacon elhelyezkedett és tartósan ott is maradó emberek a „munka nagykövetei” egy-egy településen, az ő jó példájuk, a rendszeres fizetésből fakadó gyarapodásuk, tervezhetőbb életük motiváló a többiek számára is.
(Szöveg, fotó: Murányi Norbert)
