A koronavírus járvány harmadik hullámában gyakorlatilag nem volt megbetegedés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat idősotthonaiban. Ez azért van így, mert a lakókat már beoltották. A járványt is csak úgy lehet megfékezni, ha az emberek többségében kialakul egyfajta ellenállás a vírussal szemben – hangsúlyozza Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szolgálatának szakmai vezetője. Ennek két útja van: az ember átesik a fertőzésen vagy beoltatja magát és így alakul ki a védettség.
Több hónapos leállás után lassan minden téren újraindul az élet, ami sokak számára örömteli, ám legalább ennyien tartanak is tőle. „Mindenképpen van minek örülnünk” – mondja Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szolgálatának szakmai vezetője. Hozzátéve, ezzel együtt óvatosnak kell lenni, mert egy világjárványt kizárólag nyájimmunitással lehet megfékezni, azaz úgy, ha az emberek nagy többségében kialakul egyfajta ellenállás a vírussal szemben. Ez kétféleképpen lehetséges: úgy, hogy az ember átesik a fertőzésen, vagy ha oltás nyomán alakul ki a védettség.
Előbbi mindenki számára nagyon kockázatos. Mert bár továbbra is igaz, hogy a COVID betegek többsége megússza a fertőzést és nem hal bele, ugyanakkor kiszámíthatatlan, hogy ki, melyik csoportba kerül. Jelenleg 2,5 százalék a COVID halálozás rátája, az idősebbeknél magasabb, míg a fiatalabbaknál a töredéke, de még így is nagyon magas. Azaz már mindenkinek van az ismeretségi körében olyan, akit komolyan megbetegített a koronavírus. A gyerekeknek erre lényegesen kisebb esélyük van, de a harmadik hullámban a korábbinál sokkal több gyermek kerül súlyos állapotba.
„Orvosi szempontból a kiszámíthatatlanság a COVID járvány legdurvább része” – mondja Nagy Ferenc. Influenzában is sokan haltak meg korábban, de azt pontosan tudtuk, hogy kire veszélyes, kinek okozhat súlyos szövődményeket”. A COVID – nál viszont ez nem így működik. Most nagyon sok a bizonytalanság: 30-40-50 éves emberek halnak bele a fertőzésbe néhány napos intenzív kezelés után. Olyanok, akiknek semmilyen alapbetegségük nincs. Ilyen korábban, más betegségeknél csak nagyon ritkán fordult elő. „A COVID messze nem „csak” egy influenza, 20-25-ször halálosabb kór annál. Az egyetlen lehetőségünk elkerülni ezt a vírust, csak addig van a saját kezünkben az irányítás” – hangsúlyozza. Abban a pillanatban, hogy elkapja valaki a vírust, már nem ő irányít. Nem tud mit tenni.
A járvány elleni védekezés leghatásosabb módja az oltás, bár ez sem kockázatmentes. „Tudomásul kell venni, hogy nincs olyan gyógyszer és oltás sem, aminek ne lenne mellékhatása, ezért mérlegelni kell az előnyöket és az esetleges hátrányokat. A Magyarországon elérhető védőoltások előnye pedig messze meghaladja a mellékhatások miatti hátrányokat” – mondja Nagy Ferenc. Szinte kizárólag kis láz, gyengeség, hidegrázás fordul elő, nagyon ritka – és egyébként nagyon jól kezelhető – az allergiás reakció, és még ritkább a vérrögképződés” – sorolja a lehetséges veszélyeket. A nyereség még a trombózisveszéllyel sokszor hírbe hozott Astra Zeneca vakcinánál is egyértelmű: azok között, akik megkapták ezt az oltást, 25-öd annyi trombózis fordul elő, mint amennyi az európai lakosság körében jellemző. Ráadásul a COVID fertőzés önmagában is megsokszorozza a trombózis veszélyét.
„Nekem nagyon furcsa az a gondolatmenet, hogy valaki azért nem adatja be magának az Astra Zeneca oltást, mert fél a vérrögképződéstől, és ezzel közben azt kockáztatja, hogy elkapja a koronavírust, amivel önmagában megsokszorozódik a trombózis veszélye, ami ráadásul a fertőzés miatt leggyengült szervezetben sokak számára végzetes” – fogalmazott az egészségügyi szakmai vezető.
Az oltás azonban önmagában nem véd meg senkit a vírussal szemben, csak az, ha a szervezetében kialakul a védettség. Ehhez pedig nem csupán két oltás, de idő, egy -két hét is kell. Azzal kapcsolatban, hogy egyre többször jelenik meg olyan hír, miszerint valaki „megkapta az oltást és meghalt” Nagy Ferenc azt mondja, hogy bár ilyen előfordulhat, de ez nem az oltás hibája. A védettség kialakulásához ugyanis időre van szükség.
Ha a vírus már jelen volt a szervezetben az oltás előtt – ami előfordulhat, hiszen két hét a lappangási idő -, akkor az okozhat súlyos tüneteket, de fontos tudni, hogy ez nem az oltás miatt van. Az a jó hír, hogy az, akinek nincs tünete a szerencsésebbek közé tartozik, és az oltás sem fogja ledönteni a lábáról. Akinek pedig van tünete, azt nem fogják beoltani, csak egy későbbi időpontban”. „Fontos tudni, hogy nem lehet fertőzést beadni oltással és az is tévhit, hogy meddőséget okoz”.
„Óriási tévedés azt hinni, hogy a legjobban az védi meg az embert, ha átesik a fertőzésen. Az oltás bizonyosan sokkal jobban véd. A koronavírust csakis nyájimmunitással lehet megszelídíteni, mert eltüntetni, elpusztítani nem lehet. Jelenleg nem tudják megmondani a szakemberek sem, hogy milyen mennyiségű ellenanyag ad százszázalékos védettséget a vírussal szemben. A közbeszédben az egyes vakcináknál használt százalékok mindenesetre nem ezt mutatják, hanem azt, hogy ha egy beoltott ember találkozik a vírussal akkor hány százalék esély van rá, hogy ne legyenek tünetei” – mondja, de szerinte nem is ez a lényeg, hanem az, hogy akit beoltottak és kialakult a védettsége, szinte biztosan nem fog belehalni a fertőzésbe és nem lesz súlyos szövődménye sem. Az oltásokkal az a cél, hogy a súlyos eseteket megelőzzék.
„Lehet ugyan hazárdírozni, hogy „én úgysem kapom el”, de ez a struccpolitika ma életveszélyes” Nagy Ferenc szerint. Ő például nagyon sok hasonlóan gondolkodó emberrel találkozott, jellemzően fiatalokkal, s így kevésbé veszélyeztetettekkel, akiknek a családjában viszont előfordult, hogy valaki nagyon súlyosan megbetegedett vagy akár meg is halt.
A legtöbb vírus okozta járványnál körülbelül 60 százalékos átoltottsággal lehet elérni a nyájimmunitást. A harmadik hullámban viszont, az azt okozó mutáns vírus miatt, a nyájimmuniás eléréséhez már a lakosság 90 százalékának beoltására lenne szükség. Ez a világon sehol sem reális cél – mondja Nagy Ferenc. Egyrészt mert nagyon sokan oltásellenesek, másrészt, mert a gyerekeket még nem oltják, és nélkülük nem lehet elérni szükséges átoltottságot. De enélkül is töredékére lehetne csökkenteni a halálos áldozatok számát: a harmadik hullámban a Szeretetszolgálat idősotthonaiban gyakorlatilag nem történt megbetegedés, mert a lakókat már beoltották. A kollégákon is látják, hogy most a 40-50 évesek fertőződnek meg, de ha őket is mind beoltják, akkor a gyerekek következnek a fertőzési láncban. „Közülük nagyságrendekkel kevesebben lesznek igazán rosszul” – mondja Nagy Ferenc, aki szerint ahogy nő a beoltottak száma, úgy lesz minden egyre jobb. Ha a társadalom nagy része már védett lenne, akkor jövőre már nem a saját és a családtagjaink életéért fogunk rettegni, hanem észre sem vesszük, ha elkapjuk, legfeljebb kicsit taknyosak leszünk tőle”.
