Az Encsi járásban található, alig több mint 400 lelkes csereháti faluban, Fulókércsen a helyi gazdaság elsőszámú, s talán egyetlen erős pillére a mezőgazdaság.
A helyi önkormányzat saját közmunkaprogramja keretében régóta eredményesen folytat gazdálkodási tevékenységeket: zöldségtermesztés, szántóföldi takarmánytermesztés és gyepgazdálkodás mellett jószágtartással is foglalkoznak. Ennek köszönhetően a falu az alapvető élelmiszerek egy része tekintetében gyakorlatilag önellátó. A lakossági öngondoskodás sem jár gyerekcipőben Fulókércsen, hiszen a Felzárkózó települések Családi kert programjában több mint 70 háztartás vesz részt idén is. A lakóházak udvarai többsége gondozott, a sok esetben 100 négyzetmétert meghaladó kertek pozitívan hatnak a településképre is.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenleg három portával rendelkezik a faluban. A szervezet közfoglalkoztatási programjában 10 fő dolgozik, akik az udvarok és épületek rendben tartása mellett produktív, értékteremtő tevékenységekben is részt vesznek, amelyek során tovább mélyíthetik a már meglévő tudásukat és merőben új munkafolyamatokat is elsajátíthatnak.
A Fulókércsi Gazdaház udvara ma is autentikus falusi hangulatot áraszt. Korábbi tulajdonosai hosszú időn át gondosan ápolták az itt található gyümölcsfákat, a szőlőlugast és a ház előtt található virágoskertet. Az udvar végében található kert is minden földi jóval ellátta a szorgos gazdákat. Az ingatlan jelenleg a Máltai Szeretetszolgálat közfoglalkoztatási programjának egyik bázisa, két évvel ezelőtt még itt is hagyományos kertművelés folyt, ezt váltotta fel múlt évben a Kertkaland fantázianevet viselő innovatív kertművelési technológia, melynek országos mentora annak kidolgozója Dóra Melinda Tünde.
2022 tavaszán, a projekt indulásakor hét gombakomposzttal feltöltött ágyást és egy csepegtető öntözőrendszert, majd év végéig további tíz ágyást alakítottak ki. Igazi csapatmunka volt, melyben a helyi közfoglalkoztatott munkatársakon túl kertészek, az asztalos műhely vezetője, vidékfejlesztők és szociális munkások is részt vállaltak. „Az alkalmazott technológia polikultúrás és vegyszermentes, ami kiválóan alkalmas minőségi zöldség- és fűszernövény előállításra. Kihasználjuk a különböző növények együttéléséből fakadó ökológiai előnyöket. Az ágyások gondozása és a termés betakarítása a közös tanulás lehetőségén túl a piacra termelés lehetőségét is magában hordozza” – fejti ki Palkó Gabriella, aki kertészként a projekt szakmai vezetője. „Első évben a vetés szakaszosan történt. Az volt a célunk, hogy minél több növénytársítást, fajt és fajtát kipróbáljunk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a gombakomposzton minden intenzívebben fejlődött az átlagos kerti talajba vetett növényekhez képest. Az aszályt is jobban tolerálták, nagyobb hozamot produkált a paprika, paradicsom, a saláta és a levélzöldségek is. Mivel az ágyások fajlagos előállítási költsége viszonylag magas, ezért mutatkozik hosszabb távon is célszerűnek olyan kuriózumnak számító növények termesztése, melyeknek a jövedelmezősége is magasabb. A piaci igények figyelembe vétele a termelés során viszonylag könnyen tervezhető, az értékesítés rendszerének a kidolgozása viszont még előttünk álló feladat és kihívás. A közfoglalkoztatásban részt vevő munkatársaink kezdetben még kissé tartózkodóan viszonyultak mind a technológiához, mind pedig az ágyásokban termő különleges, helyben nem, vagy alig ismert növényekhez. Menet közben aztán mindent megmutattunk nekik, közösen vettünk részt az egyes munkafázisokban. Az induláskor egyik legnagyobb kihívást az öntözőrendszer kiépítése jelentette, ezen igen sokat dolgoztam jómagam is múlt nyáron. Mostanra már a helyi csapat is egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli az alternatív kertet és örömmel vesz részt az ágyások gondozásában. Jól ismerik a rukkolát, a koriandert, a zamatos turbolyát, a különböző salátákat, s azt is megtanulta a csapat, hogy vannak ehető virágok is, s hogy egyes zöldségeket egészen kicsi korukban takarítunk be, ezek az úgynevezett bébizöldségek. Munkatársaink motivációját a közösen elért szakmai siker élménye is növeli, hiszen immár éttermi minőségű termékeket is elő tudunk állítani, amire mindannyian büszkék vagyunk” – osztja meg az első év tapasztalatait Gabriella.
A fulókércsi Kertkaland sikerének egyik kulcsa a régióban dolgozó kertész szakemberek, a Jelenlét Ponton dolgozó szociális munkások és családmentorok, illetve a helyi csapat gerincét adó közfoglalkoztatott munkatársak napi szintű együttműködése úgy, hogy közben a növények ültetéséhez, szakszerű ápolásához, gondozásához, betakarításához kapcsolódó konkrét tudásátadás történik. „Amikor elkezdtük ezt a projektet, nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyire távolítható el a személyemtől ez a fajta kertészkedés, működik-e anélkül is, hogy például kijárnék hetente a helyszínre. Az eredmény jóval meghaladta a várakozásaimat: élő, buja, lombos ágyások jöttek létre elképesztően agyagos, rögös talajon és szépen haladunk a munkatársak képzésével is. Első évben az infrastruktúra használatának elsajátítása volt az elsődleges cél, de második évben már komplexebb elvárásoknak is meg tudnak felelni: rendezetten tudnak ágyást beültetni, értik, hogy a csepegtetőpontokhoz kell telepíteni a növényeket, és lassan a vetéstervet is megfelelően át tudják ültetni. A legnagyszerűbb, hogy a Kertkalandos kert tud az éttermek mellett a Jelenlét pont számára is viszonylag kis munkával hasznos élelmiszert előállítani” – mondja Dóra Melinda Tünde, a Kertkaland országos mentora.
A Kertkaland ágyásai mellett 2022 októberében a korábbi kisméretű polikarbonát házat egy jóval nagyobb fóliasátor váltotta fel, amit idén tavasszal már palántanevelésre hasznosítanak.
A Gazdaháztól kevesebb, mint száz méterre található a Máltai Szeretetszolgálat egy másik ingatlana. Az egykori Dsupin-ház a község egyik emblematikus helyszíne, amihez az itt élő idősebb korosztályt számos kedves személyes emlék fűzi. A ház ajtaja régen mindig nyitva állt a falu lakói előtt, s ha annak tulajdonosai éppen nem voltak otthon, a helyi gyerekek akkor is betérhettek olvasni, rádiót hallgatni és bátran ehettek az itt termett gyümölcsökből. Elvira néni és párja Gyuri bácsi a gyerekeket számos hasznos, a vidéki életformához, gazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységre tanították: a lányokat például befőzni, savanyítani, lekvárt készíteni, a fiúkat kaszálni, gyümölcsfákat metszeni, oltani, vagy éppen a jószágokkal bánni. A házhoz tartozó több mint fél hektáros telken a megvásárláskor is voltak öreg gyümölcsfák, legnagyobb számban birs, szilva és néhány dió is. Három éve további 15 különböző facsemetével bővült az állomány. „Korábbi tervekeinket valóra váltva 2022-ben a Dsupin-ház udvarán gyógy- és fűszernövényes gyakorlókertet alakítottunk ki, ahol tavasszal a helyi alsó tagozatos iskolások ültették el a magokat, év közben gondozták az ágyásokat, kora ősszel pedig be is takarították a termést. A Jelenlét Pont és a helyi általános iskola együttműködésének eredményeként a gyerekek a jól ismert kapor és az otthon is gyakrabban használt kamilla mellett megismerkedhettek más gyógy- és fűszernövényekkel és azt is megtanulhatták, hogy melyik mire jó. Menta, citromfű, bazsalikom, körömvirág, fodroslevelű petrezselyem, tárkony és lestyán is került a területre. A szezon végén a termést a gyerekek szárítva, kis tasakokban hazavihették, az otthoni felhasználáshoz iránymutatást is adtunk” – mesél a kezdeményezésről Czikó Krisztina, a helyi programvezető. A hétköznapi életben is hasznos ismeretek átadása nem csupán a gyermekeket érinti, hiszen rajtuk keresztül a szüleik is közelebbről megismerhetik ezeket a növényeket. Gyarapodhat a házipatika és korábban nem használt fűszerek kerülhetnek a vasárnapi levesbe és a húsételek mellé is. Szintén ehhez a portához kapcsolódik szorosan a helyi méhésszel, Urbán Lászlóval közösen életre hívott programsorozat is, hiszen itt találhatók a kaptárai. Az óvodás és iskoláskorú gyerekekre fókuszáló szemléletformáló és ismeretterjesztő mintaprojektről korábban már részletesen beszámoltunk: https://fete.hu/fulokercsen-mar-nem-felnek-a-mehektol/.
A fulókércsi Jelenlét Ponton és a Gazdaházban a megtermelt zöldségfélék és gyümölcsök jelentős részét fel is dolgozzák, semmit sem hagynak kárba veszni. E tevékenységek egyik hozadéka, hogy a téli időszakban is bőven van mit levenni a kamra polcairól, de legalább ennyire fontos, hogy a közfoglalkoztatási programban részt vevő munkatársak közben elsajátítják a tartósítási eljárásokat. A kezdeti szárnypróbálgatások után ma már önállóan is szinte mindent el tudnak tenni télire. „Legnagyobb számban szilvafák találhatók a portáinkon, összesen több mint harminc. Ezek terméséből lekvár készül, a körtéből és a birsalmából befőtt, utóbbiból birsalmasajt is, az eperből dzsem, a paprikából és a paradicsomból pedig lecsó. Bármibe is kezdünk, az első egy-két alkalommal még közösen csináljuk, valamelyikünk hozza otthonról a nagymama jól bevált receptjét. Ma már a savanyúságok, a paradicsomlé, a befőttek, a szörpök és a lekvárok készítése is magabiztosan megy. Ha valaki a csapatból új ötlettel áll elő, azt is kipróbáljuk. Nyáron és ősszel a Jelenlét Ponton a gyerekek frissen is fogyasztják a gyümölcsöket, a helyi óvodának és iskolának is szoktunk adni belőle, az egészséges táplálkozáshoz ezzel is igyekszünk hozzájárulni. Szintén ezt a célt szolgálja a főzőklubunk, ahol a kertjeinkben megtermelt zöldségfélék és gyümölcsök sokoldalú elkészítését szeretnénk megmutatni a helyieknek. Múlt nyáron többször is került cukkinifasírt a közösségi asztalra, októberben a birsalma-krémlevest kóstoltuk meg, idén pedig a Kertkaland ágyásaiban termett spenóttal ismerkedtünk közelebbről, spenótos-pestós tészta és spenótos juhtúrós pite készült belőle, ami mindenkinek nagyon ízlett. Az almából és a cukkiniból lereszelve is szoktunk eltenni a fagyasztóba, hogy téli időszakban is legyen alapanyagunk a közös ételkészítéshez” – meséli Czikó Krisztina .
Fulókércsen a táplálkozási szokásokat érintő szemléletformálás nem korlátozódik csupán a Jelenlét Ponton dolgozó munkatársakra, hiszen a családmentorok főzőklub keretében a helyi fiatal anyukákkal is elkészítik a már kipróbált receptek szerint ugyanazokat az ételeket. A zöldségfélék sokoldalú felhasználásának népszerűsítése, illetve a gyógy- és fűszernövények megismertetésének szándéka nem titkolt cél. A családi kert program, a porták megművelése, a Kertkaland, a Jelenlét Pont közösségi konyhája és a családmentorok által szervezett főzőklub szerves egységet alkotva kapcsolódik össze. Idén már a baba-mama klubba járó fiatal anyukáknak is lesz saját magaságyása a Jelenlét Pont udvarán, amit közösen ültetnek majd be és gondozzák is az év során. Mindenképpen említést érdemel, hogy e tevékenységek gyakorlása közben, mindezek hozadékaként egy valódi közösség formálódik Fulókércsen, melynek egyaránt értékes tagjai a közfoglalkoztatási programban dolgozók, a Jelenlét Pontra bejáró helyi lakosok, az ott dolgozó szociális munkások, a családmentorok, az asztalos műhely vezetője és a településen rendszeresen megforduló kertészek, vidékfejlesztők és zenetanárok is.
Szöveg és fotó: Murányi Norbert