Gyermekek nevelését-oktatását végző szakemberek módszertani támogatása

Pedagógia? Élmény!

A Felzárkózó Településeken élő gyerekek életében sajnos jellemző a korai iskola elhagyás, vagyis a lemorzsolódás. A probléma nem újkeletű, számos tényező játszhat közre az odáig vezető úton, hogy egy gyerek végül otthagyja vagy el se kezdi a középiskolát. Ezek hátterében többek között családi problémák, anyagi nehézségekből fakadó gátlások, fizikai távolságok leküzdésének nehézségei, testi-lelki sérülések állhatnak, vagy akár a bántó iskolai környezet vezethet az egyre gyakoribb hiányzásokhoz, így a motiváció elvesztéséhez, az iskola elhagyásokhoz.  

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közösségorientált Pedagógia projekt (RRF-3.1.1-22-2022-00001) erre adott válaszként céljául tűzte ki, hogy 2026 nyarára minimum 100 oktatási intézményben éri el a pedagógusokat -így közvetetten a gyerekeket is- inkluzív szemléletű, az egyedi igényekre reagáló, élménypedagógiai módszerekkel is dolgozó iskolai programokkal, pályaorientációs foglalkozásokkal. Az elért településeken az oktatási diagnózisok alapján cselekvési tervek is készülnek, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy oktatási és szociális problémákra, elakadásokra, erősségekre reagáljunk. 
A Felzárkózó Településeken dolgozó folyamattanácsadó kollégák legfontosabb feladata, hogy a kiválasztott köznevelési intézményekkel folyamatos, aktív kapcsolatban legyenek. Heti rendszerességgel jelen vannak az összes régióban és a mostanra közel 100-ra bővített intézmények életében, hogy kiterjesztett iskolai programokat tartsanak a pedagógusoknak,úgy, mint:

  • óvoda-iskola átmenetet segítő foglalkozásokat
  • logopédiai előkészítést
  • élménypedagógiai, kooperatív játékok módszertant
  • tanulásmódszertant
  • erőszakmentes kommunikációt

vagy önismereti-pályaorientációt, hogy így segítsék, támogassák az 1-8.évfolyamokban tanító pedagógusok munkáját.  
Ezek az intézményre, tanulói szükségletekre szabott módszertani támogatások (bemutató foglalkozás megtartása, saját foglalkozástervek kidolgozásának segítése, hospitálás/páros foglalkozásvezetés, közös reflexió), a fejlesztendő területekre, a fejlesztési témák kiválasztására koncentrálnak.  

Pályaorientáció játékosan

Az már szinte alapvetés, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a játékot, a játszást diagnosztikai eszközként használja, ily módon ezek a hagyományos intézményi módszerektől eltérő, mozgásos, kommunikációs, szituációs élménypedagógiai módszerek sok esetben egy osztályközösség egyéni vagy közösségi megakadásaira is segítenek rávilágítani, olykor előre nem tervezhető építő jellegű kapcsolódásokat képesek kialakítani.
Pályaorientációs foglalkozásaink kiemelt célja, hogy a tanulók már alsó tagozatban találkozzanak a pályaválasztást megalapozó ismeretekkel, feladatokkal. Az 1-3. évfolyamokban még önismereti játékok, az érzelmi tudatosság erősítése, önbizalom növelése, az énkép körbejárása, „ki vagyok én?” szemlélet és a szakmák megismerése a cél. Később, az 5. évfolyamtól már tágabb perspektíva köré épülnek a gyakorlatok, például munkaerőpiaci ismeretekre, pályaismeretre, pályaválasztás és értékrendre, szakmai ismeretekre, valamint a személyes képességek erősítésére vagy jövőtervezésre. A projekt ezeken belül is kiemelt hangsúlyt helyez a kudarcokról való őszinte beszélgetésekre, a tanulásban rejlő lehetőségek megmutatására, a rugalmasság, kitartás, kíváncsiság attitűdök kibontakozására.  

Mi leszek, ha nagy leszek?

A saját élményű foglalkozásoknak egyik kiemelkedő pontja volt a PractiWork pályaorientációs mérés, amelyen közel 50 intézményből, 1010 fő 7-8. osztályos gyerek vett részt. A közel háromórás digitális teszt során a gyerekek kognitív, matematikai, olvasási és finommotorikus képességeit mérte a program, különböző fókuszú feladatokkal, melyeken keresztül funkciós képességeket, szem-kéz koordinációt, kognitív, logikai, gondolkodási, matematikai és szövegértési készségeket, személyiségjellemzőket és releváns ismereteket mértek. A teszt végén a rendszer egy kielemzett eredmény segítségével többféle, személyre szabott szakterületet kínált a tanulóknak. Kollégáink az intézményekben a visszajelző lapokat személyesen is átnézték, ezt követően online tájékoztató alkalmakat szerveztek a pedagógusok számára. Az eredmények így nagyban segítették a tanárokat, hogy milyen irányban érdemes a továbbtanulási lehetőségekről beszélgetni a tanulókkal a pályaorientációs foglalkozásokon. A mérések célja az is volt továbbá, hogy a tanulók közelebb kerüljenek egy szakmához, egy elképzeléshez, egy jövőbeli megvalósítandó tervhez, ezáltal az iskolai, adott esetben akár kollégiumi környezet is vonzóbbá váljon számukra, csökkentve a Felzárkózó településeken a korai iskolai elhagyás és lemorzsolódás mértékét.  
Bízunk benne, hogy a következő két év rendszeres tanórai látogatásai, a pedagógusok folyamatos módszertani támogatása a pillanatnyi jó élmény megélésén túl látható eredményeket, szemléletformálást, számos adaptálható és működő módszertant hoz a 100 intézmény életébe, a pedagógusok számára pedig friss ismereteket, motivációt és hosszú távú támogatást nyújt. 

Kapcsolódó híreink

Sok olyan gyerekünk van már, akik végig kijárták az iskolát

Kiss Margitnak az első években az volt a feladata, hogy a hiricsi kultúrház ajtaját kinyissa, amikor a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza […]

„Ha valamit meg akarunk változtatni, akkor ott kell lennünk”

A szakmai információs nap nyitóelődását Vecsei Miklós, diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos tartotta.

A felzárkózás lépései

Átfogó program Magyarország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatására

Fókuszban a gyermek

EFOP-1.4.5-20-2020-00001

Gazdaságfejlesztés

Otthon a munka világában

Lakhatás

Emberhez méltó életet élni

Energetika

Napfénnyel fűtött otthonok

Oktatás

Mert a tudás mindenkié

Egészségügy

Ép testben szép élet!

Sport

Az életre edzenek

Zene

Örömzene azonnal, szolfézsóra később

Mozgó játszótér

Élmény érkezik, közösség épül

Felelős állattartás

Hogy kedvenceink a barátaink maradjanak

Bűnmegelőzés és drogprevenció

Tiszta lappal

Kora gyermekkor

Első 1000 nap