JELEN VAGYUNK A MÁSIK EMBER ÉLETÉBEN

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét módszerének nincs egy pontosan meghatározott, dátumhoz köthető kiinduló pontja vagy alakuló ülése, előre gondosan megírt szakkönyve. A Jelenlét módszert a szükség és hiány a hívta életre,

és egy idő után bebizonyosodott, hogy így lehet a leginkább, legjobban segíteni a bajban lévőknek, az egyre inkább leszakadóknak, a hátrányos helyzetből indulóknak és az ott ragadtaknak.

Ha mégis kitűznénk egy kiindulási pontot, akkor az 1991 ősze lehetne, amikor a budapesti Szatmár utca egyik épületéből önkényes lakásfoglalókat akartak kilakoltatni, köztük sok gyereket, idős embert. Egy nagyszabású civil akcióval ezt végül sikerült megakadályozni, majd a közös megoldáskeresést követően a Zuglói Polgármesteri Hivatal 50 évre bérbeadta a 45 lakásos épületet a Szeretetszolgálatnak – annak minden nyűgjével, bajával, terhével és lakóival. Az egyik víz nélküli fűtetlen lakásában pedig irodát nyitott Karácsonyi Péter önkéntes.

A nyitás szó szerit értendő: kinyitotta az ajtót, és ott volt. Minden nap, reggeltől estig. Nyitott ajtó mögött, hasonló körülmények között, mint az ott élők. Szép lassan megbarátkoztak vele, először természetesen a gyerekek, majd rajtuk keresztül a felnőttek, és megindult a párbeszéd. S mivel Karácsonyi Péter mindig ott volt, így nem csak meghallgatta, de meg is értette panaszaikat, gondjaikat, kérdéseiket, és ha ő mondott valamit, arra odafigyeltek, mert látták, hogy számára ez nem egy kötelező hivatali feladat, hanem igenis fontos. Hiteles volt. Mert jelen volt.

Azóta már számtalan helyen – a hajléktalanellátásban, a tatabányai Mésztelepen, a veszprémi Pokoli toronyban, Tarnabodon, Tiszabőn, Gyulajon, a miskolci Lyukóvölgyben vagy a monori Tabánban – lépett be a rászoruló emberek életébe a Szeretetszolgálat, és a Szatmár utcában elindult módszer a tapasztalatok révén egyre finomodott, egyre kiforrottabb lett, és most már nagybetűsen hívhatjuk Jelenlétnek.

A Jelenlét Pont, mint ezerarcú ház
A Jelenlét Pontok a felzárkóztatás teljes folyamatában részt vesznek

A több évtizedes tapasztalatok és eredmények alapján kijelenthető, a Jelenlét egy használható, működő válasz a nyomorra. Arra a nyomorra, amely nem egyenlő a szegénységgel, hanem annál sokkal mélyebb, nyomasztóbb, kilátástalanabb. Ahol nincs holnap, csak a napi cél és szükséglet. Ahol nincs tervezés, mert már a másnap is beláthatatlan messzeségben van. A nyomorban élőket nem látják a társadalom nagyobbik részét alkotók, nem találkoznak a nélkülözés ezen formájával nap mint nap. Ezek a falvak gyakran teljesen elszigetelődnek, nem látszanak ki az autópályák hangfogó falai mögül; ezekre a településekre sokszor csak egy út vezet, és gyakori, hogy az utolsó öt kilométert annyi idő megtenni, mint az előtte lévő ötvenet; a távolsági busz csupán naponta egyszer jön; nincs orvosi rendelő és gyógyszertár, sem munkát adó vállalkozások.

Az itt élőket csak az látja, aki eljön ide, és őket felemelni csak az tudja, aki előbb lehajol hozzájuk. Majd ott is marad mellettük, velük.

A Jelenlét módszer alapja a hosszútávú elkötelezettség valaki(k) mellett, így amikor egy településre megérkezik a program, első lépésként a Jelenlét Pont megnyitása a mindenkori feladat. Ez a ház – vagy az első hónapokban sokszor csak egy iroda – a jele annak, hogy mostantól senki nincs egyedül, és a segítő jelenlét nem átmeneti vagy távoli. Ezzel egyidőben aktív szociális diagnózis készül a településen élőkről, az állapotokról, a hiányokról, a lehetőségekről és a vágyakról. Ez az átfogó felmérés adja az alapot annak a komplex beavatkozási tervnek, amely révén egyénenként megindulhat a felzárkózás. A Jelenlét ugyanis mindig személyre szabott segítséget nyújt, nem a falu problémáit akarja egyből megoldani, hanem az ott élő családokét, gyerekekét – és amikor már kellően sok család élete változik meg, akkor az látható, tapintható lesz az egész falu életében.

Jelenlét Pontok a felzárkózó településeken

A házak igazi közösségi terekként funkcionálnak.

A felzárkózáshoz szükséges beavatkozások, programelemek széleskörűen fedik le az élet minden területét, hiszen ahhoz, hogy az ott élőknek és az oda születőknek legyen valós esélyük egy méltóbb élethez, gyökeresen kell megváltoztatniuk szemléletüket, öröklött mintáikat.

A Felzárkózó települések jelmondataként is használt
„Fogantatástól a foglalkozásig” vállalás fókuszában a gyerekek állnak,
hiszen bármiféle tartós előrelépés csak úgy lehetséges,
ha nekik sikerül lelépni a már születésükkor kiszabott útról.

Ehhez elengedhetetlen a minőségi oktatás, a közösségi élmények, az egészséges lakókörnyezet, a megfelelő táplálkozás, az életkoruknak megfelelő kihívások. A leszakadás elkerüléséhez már a lehető legkorábban biztosítani kell a feltételeket, mert a kezdeti hátrányok egymásra rakódnak, így az iskolába már jelentős lemaradással érkeznek meg, és ott ezeket behozni szinte lehetetlen küldetés. Éppen ezért a Biztos Kezdet Gyerekházak és Tanodák beindítása és működtetése a későbbi eredmények alapfeltételei.

Biztos kezdet gyerekházak és tanodák

A tanodákkal kapcsolatos közhiedelemmel ellentétben nem az az elsődleges feladat, hogy valaki tanuljon a gyerekekkel, hanem hogy biztonságot adó, sikerélményt nyújtó, szeretettel teli közeget teremtsen számukra.

A most születő gyermekek az iskola végére más utat járhatnak majd be, mint a szüleik. Hároméves korukig édesanyjukkal a Biztos Kezdet Gyerekházak rendszeres látogatói, az ott elkezdett fejlesztést az óvodák és iskolák viszik tovább. Ez azért szükséges, mert sokan akár másfél éves lemaradással érkeznek már az óvodákba is, van, aki ott tanul meg beszélni, vagy ott fog először ceruzát a kezébe, másoknak a mozgáskoordinációját kell javítani.

A Felzárkózó települések iskoláiba a tanulók többsége halmozottan hátrányos családból érkezik. A legtöbb család számára természetes, hogy a gyermeknek külön szobája van, és a saját íróasztalához ül le tanulni. A leszakadó településeken olykor nyolcan, tízen alszanak egyetlen helyiségben, a gyerekeknek nemhogy külön szobájuk, de még saját fekhelyük sincs, azt pedig, hogy kész van-e a házi feladat, otthon soha senki nem kérdezi tőlük.

A Tanodák munkatársai kisiskolás kortól a háttérből segítenek. A program azoknak szól, akikkel otthon nem tanulnak a szülők. A Tanodában átélhetik, hogy ők is lehetnek sikeresek és ügyesek valamiben, közben persze a nehezebb tantárgyakra készülve fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, de nem marad el a játék és az önfeledt kikapcsolódás sem. A program szoros együttműködésre törekszik a gyermekek családjaival, a település intézményeivel, a helyi iskola pedagógusaival és a szociális szakemberekkel is.

A változások lassan érnek be, de a folyamatos segítségnyújtás első eredményei már látszanak. A nyolc osztályt már majdnem minden diák elvégzi, a lemorzsolódás csökken, és egyre többen szereznek szakmát, vagy tesznek érettségit.

Kapcsolódó tartalmak

„Ha valamit meg akarunk változtatni, akkor ott kell lennünk”

A szakmai információs nap nyitóelődását Vecsei Miklós, diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos tartotta.

Bővül a felzárkózási program

Az ország 300 legszegényebb településén élő 300 ezer ember felzárkóztatására ír ki pályázatot a Máltai Szeretetszolgálat, ennek apropóján a Kossuth […]

Felemelt életek –Történet arról, mit jelent a máltai Jelenlét

Az édesanya nem rokkan bele a csaknem 100 kilogrammos fia emelésébe, a fiatal feleség el tud járni dolgozni, a mellkasától […]

Települések

A felzárkózás lépései

Átfogó program Magyarország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatására

Fókuszban a gyermek

Első ezer nap

Gazdaságfejlesztés

Minden négyzetméter föld megművelésére törekszünk

Lakhatás

Emberhez méltó életet élni

Energetika

Napfénnyel fűtött otthonok

Oktatás

Mert a tudás mindenkié

Egészségügy

Ép testben szép élet!

Sport

Az életre edzenek

Zene

Örömzene azonnal, szolfézsóra később

Mozgó játszótér

Élmény érkezik, közösség épül

Felelős állattartás

Hogy kedvenceink a barátaink maradjanak

Bűnmegelőzés és drogprevenció

Tiszta lappal