A Kormány 2019-ben indította el az ország 300 legszegényebb településének felzárkózását segítő programját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának módszerét alapul véve, évről évre bővítve a résztvevők körét.
Az előzmények 2010-ig nyúlnak vissza, a leszakadó településeken élő lakosság felemelését segítő munkában azóta alkalmazzák szélesebb körben a Máltai Szeretetszolgálat szociális diagnózison alapuló Jelenlét programját. (Nem ez az első alkalom, hogy egy kormányzat egy civil szervezet jó gyakorlatát programjába emeli, a Máltai Szeretetszolgálat esetében 2002 és 2007 a hajléktalan ellátásban volt erre példa.) A Jelenlét program lényege, hogy a segítő szervezetek nem előre megírt feladatokat hajtanak végre, hanem a helyben megismert problémákra keresnek gyakorlatias válaszokat, és erre építenek komplex programot. A munkamódszer a mentősök eljárásához hasonló, akik a helyszínre érkezés után pontos protokoll alapján döntik el, melyik sérültet látják el elsőnek és a magukkal vitt eszközök közül melyeket használják a beavatkozás során.
Adatfelvétel zajlik a családok lakhatási körülményeiről
A Jelenlét program figyelemre méltó eredményeket ért el az ország számos kistelepülésén és szegregátumában, többek között Tarnabodon, az egykori veszprémi Pokoli toronyban, a tatabányai Mésztelepen, vagy éppen Tiszabőn és Tiszaburán. A módszert egyre több civil szervezet, köztük több nagy, országos karitatív szervezet építette be mindennapos munkájába és ötvözte a saját tudással. A leszakadó közösségek felemelését segítő, öt járásban indult Végtelen lehetőség nevű programban öt ilyen szervezet – így a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Református Szeretetszolgálat – működött közre, nagyrészt az ő munkájukon alapszik a Felzárkózó települések program is.
Asszonyok a Máltai Szeretetszolgálat feldolgozó üzemében
A 2019-ben indult programban elsősorban olyan civil szervezetek vesznek részt, amelyek már korábban is leszakadó közösségekben, zsákfalvakban, szegregátumokban dolgoztak az ott élők felemeléséért. Munkájuk során közösséget építettek, esélyt teremtettek a telepen élő gyermekek fejlődésére, a felnőtteket pedig abban segítették, hogy munkavállalók lehessenek. A Felzárkózó települések program ugyanezeket az értékeket tartja szem előtt. Mindennapos működése során kiemelt szerep jut a szociális munkának, az egészségügyi alapellátást támogató helybe vitt szűréseknek, az élet első ezer napjára fókuszáló fejlesztéseknek, a nehéz sorsú gyermekek problémáira reagáló közösségi pedagógiának, a munkába állást elősegítő felkészítésnek, a lakhatási körülményeket javító programoknak, és a megújuló energia közösségi célú hasznosításának is.
